Indulás: 2016. 06. 17. Sables d’Olonne  (Franciaország)  cél: Newport Rhodes Island (USA) 

Az indulás napja – Június 17-e
FA N: Mindent olyan gyorsan és hatékonyan csináltunk az elmúlt hónapokban, ahogy azt csak lehet, sem energiát, sem pénzt nem spóroltunk, mégis nagyon lassúnak tűnt nekem, mire ismét vitorlát bonthattam. Új árboc, új vitorlák, új állókötélzet, mozgókötélzet, elektronika, besodrók, forgószemek, első merevítő kábelek és megint csak több ezer óra munka.
Jó, hogy az indulás előtti napon kimentünk kicsit vitorlázni, mert  némi meglepetés ért a nagyvitorla csuszkáknál. Egyszerűen kiestek a csukló csapok, elfelejtették megpréselni őket. Most hirtelen csavarokkal pótoltuk, de ha visszaérek kicseréljük őket „igazira”. Meglepett, mert ez olyan, mintha egy luxus autónak kiesne a kereke. A gyártó 48 órán belül ígérte a cseréket, de nem várom meg, már így is túl sokat vártunk, mindig várunk valakire és valamire.

Tegnap délután, helyi idő szerint 17 órakor kicsobogtunk Port Olonából és nekilendültünk a Newport felé vezető 3200 mérföldes útnak.

Már nem annyira jók a szélviszonyok, mint 2 nappal ezelőtt látszottak, de meg kellett még várni a javításból visszaérkező egyik akkumulátort. Szél mindig van, mi meg nem vagyunk válogatósak, hát nekilódultunk.

Hárman vagyunk a fedélzeten, Fonyó Karesz barátom, akinek régi vágya átkelni az óceánon vitorlással, Patrick Viau, egy helyi vitorlázó szakember, akit és a csakádját évtizedek óta ismerek, idén csatlakozott a csapatunkhoz a VG előtti hónapokra.

18 – 22 csomós Ny-ÉNy-i szélben indultunk, ami az éjszaka, zivatarok kíséretében fölerősödött 35 cs-ig, szorítjuk a szelet, amennyire érdemes, hogy a Finistere fok fölé tartsunk. Ezzel az iránnyal telibe találtunk egy zátonycsoportot, nem messze a kikötőnktől, muszáj volt beejteni alá, a rengeteg halász miatt is. Aztán tiszta a pálya, már csak néhány nagyhajót mutat az AIS, elkerüljük őket.

Igencsak zötyögős az első éjszaka, egyedül Patricknak van étvágya, ő viszont eszik helyettünk is.

Reff 1, aztán reff 2, aztán stay a solent helyett és sokáig így tartjuk a 240 fokos irányt. Sebesség 10 és 15 cs között, aszerint, hogy mennyit ejthetünk. 35 – 55 fokos látszólagos szélszögön haladunk.

Reggel azért egy szokásos kávé egy csokis sütivel. Zavaros szélviszonyok vannak előttünk a következő két napban, többnyire gyenge szelekkel, érdekes pályát rajzol nekünk a routing.

Most 11 00 GMT, 44° 57’ N, 06° 04’ W, 200 SM-et jöttünk 20 óra alatt.

06. 18. este,

Napközben még jól, jó irányban haladtunk, de most estére már igazán legyengült,  5 cs-ra, amit előjeleztek. Motorozunk kicsit. Egyrészt távolabb kell kerülnünk a Finisterre foktól, másrészt följebb, kijjebb több szél látszik, bár az sem acélos.

Két alternatívát modelleztünk, egyik dél felé, bő szélben, a másik kijjebb nyugatra, szembeszélben. Mi a nyugatit választottuk, talán előbb kapunk használható erősségű szelet. Ma már jól ettem, kevésbé zötyögtünk. Kellett is, már éreztem, hogy fogy az erő a csörlőkarból. Másfél nap alatt lenyomtuk az út egy tizedét, ezzel átlagban kiegyeznénk. Tizennyolc napra terveztem az oda utat, jó lenne ebbe beleférni.

06. 19. reggel,

Persze, az ember csakúgy, mint a routing, tervez, a szél pedig csinál, amit csinál és most köszönő viszonyban sincsenek egymással. Az éjszakai motorozást reggel felváltotta némi szél, megörültünk neki, még ha csak rövid időre is, nem berreg és haladunk. Ez volt délig, aztán semmi, ismét motor, amíg jön valami lehelet. Nehéz tervezni, mert ami jön, az teljesen más, mint az előjelzés. Van egy routingunk és tesszük, amit éppen ésszerű tenni. Például eszünk, iszunk, és nyitva tartjuk a szemünket. Nagy a hajóforgalom, ahogy az itt szokásos, de lassan kiérünk a délnek tartó forgalom zónájából is és megint tiszta lesz az út. Elmegy mellettünk egy gázszállító tartályhajó, a tetején kamionokkal. Hogy a fenébe kerültek azok a felső fedélzetre? Nyilván kialakult a módszer, csak nekem új.

Sokat gondolkodom azon, hogy itt lenne az ideje útjára engedni egy flotta szemétbegyűjtő és feldolgozó hajót. A technika mai állásánál már ember nélkül is tehetnék a dolgukat, műholdról irányítva a legszennyezettebb tengerekre. Mindennek az anyagi alapját azoknak a multinacionális cégeknek kellene állni, akik a legfelelősebbek a szennyezésért és akik jelentős mértékben használják az óceánokat. Csak szándék és döntés kérdése a megfelelő szinteken. Előbb, utóbb meg kell valósuljon, mert átlép egy kritikus szinten a szennyezettség és már nehéz lesz megállítani.

Egész délután 5 – 12 cs-s szelekkel haladunk csendben 240 fokra, ami nekünk jó, bár nem ez volt az előjelzés. É-i szél fújdogál és Ny-i volt az előjelzésben.

Ettünk, majd Patrick eltűnt a hálózsákjában, Karcsi kint szunyókál a kormányállásban, én lesem a hajókat.

15 00 GMT, , 44° 01′ N, 09° 50′ W, minden rendben.

06.19. este,
Meglátogatott bennünket egy bálna. Az rendben való, hogy egész nap, többször is mellénk szegődtek delfinek, de most először jött közel hozzánk egy bálna. Nem láttunk belőle annyit, hogy megállapítsuk fajtáját, de volt legalább 10 méter. Először keresztbe ment előttünk mintegy 200 méterrel, aztán följött 10 méterrel mellettünk szél alatt. Hirtelen azt sem tudtuk mihez kapjunk. Patrick a kormánynál ijedtében majdnem megállította a hajót. A bálna egy hajósnak nem vicces turisztikai látványosság – ekkora test, ekkora erőkkel, egyetlen csapással is nagy károkat okozhat egy hajóban.

Érdekes volt, hogy mellettünk nem fújt, csak megnézett bennünket és lemerült. Pár perccel később már mögöttünk 500 méterrel fujtatott többször is, aztán eltűnt észak felé. Szeretem a bálnákat, de kicsit messzebbről, ha lehet.

Kellemesen megélénkült az eddig takarékosan lengedező É-Ny-i, néha 12 cs-ra erősödik. Haladunk vele szépen, bár az előjelzés szerint szembe fújna és lassabban haladnánk.
Az étvággyal már egyikünknek sincs gondja, bár Patricknak eddig sem volt. Még esszük a parti friss ételeinket is, de már szépen fogynak a zacskósak is. Mindegyikünknek ízlenek, szerencsére van belőlük elég.

Végül éjféltájban szembevágott a szél, ki kellett fordulni. Most még csak 340°-os heading-et tartunk, de feljebb tovább pörög majd. A régi csapás kimegy a szélből, ez meg bele, és pozitívabbá válik később. A 10 cs-s szélben teljes nagyvitorla, J2 van fent, ezzel 9,5 – 10,5 cs-s sebességet tartunk.
Jelenleg 4000 méter víz van alattunk, van elég hely a bálnáknak.

06. 20. reggel,
Helyes volt a csapásváltás este, szinte azonnal felpörögtünk 290 fokra és azóta is azon megyünk. Valamikor, kb három óra múlva visszafordulunk és déliesre vesszük az irányt, az Azori szigetek felé. Egyenlőre kint vagyunk a szélcsendes zónából, bár még több hasonló vár ránk az út során.
Jót tett ez a pár nap csöndesebb menet, mindegyikőnk könnyebben átállt a tengeri létre. Most persze zötyögünk ismét, nem is kicsit, de ez már ismerősebbnek tûnik a szervezetünknek.
15 -17 cs-s Ny-i fúj, kb 3 m-es hullámok alakultak, egy reffes nagyvitorla és a solent van fent, 10 -12 cs között haladunk.
8 30 GMT, 44° 27′ N, 012° 32′ W, minden rendben.