Miket vártál, hogy ide érkezzenek?
Fa Nándor: Sok mindent vártam ide. Egyedül a Future Fibers-től jöttek meg a forestay-kábelek. A javított vitorla, a tartalék latnik, csigák, ilyesmik nem jöttek meg és mostmár nem is fognak, nem várunk rájuk. E- nélkül tudunk vitorlázni oda is meg vissza is, úgyhogy majd később pótoljuk.
Az a probléma, ami a tőkesúlynál jelentkezett, hogy levált egy laminát — azt kiemeltétek, lecsiszoltátok, az a használat, teherbírás tekintetében mit jelent?
F.N.: Teherbírás és biztonság szempontjából semmit nem jelent, ez a hátul felépített habból ráépített spoilernek egy takaró laminátja volt, ami megmozdult a rozsdamentes acél testen, ezt a réteget le kellett róla csiszolni. Ennek a világon semmi féle jelentősége nincs.
A trieste-i, aztán később a brinidisi induláshoz képest a mostani állapototok hogy néznek ki? Több napos teszt és szerelések után, egy nappal az amerikai cél felé indulás előtt.
F.N.: Egyrészt sokkal többet tudunk a hajóról, másrészt nagyon sok apró részlet van, amikre korábban nem volt idő, most befejeztük — akár a hajó belsejében, akár a vitorlázaton, akár a kockpit-ban, rakodótérben, bárhol. Minden szempontból előre léptünk. Sok munkaórát emésztő apróságokban, ami nem annyira a biztonságot befolyásolja, mint inkább azt, hogy kompakttá váljon az egység. Amikor két nap múlva kihajózuk, azt gondolom, hogy egy majdnem teljesen kész hajóval fogunk menni.
Most ezt csak zárójelben kérdezem: a Marci említette, hogy voltak problémák, amik ha nem vigyáztok, kis híján az árboc ledőléséhez vezettek volna. Ezek mik voltak, illetve hogyan tudtátok megoldani?
F.N.: Igen, kis híján… Véletlen vettük észre, hogy a legfelső száling tartó csapja félig ki van csúszva. Ha teljesen kicsúszott volna, akkor az árboc teteje elmegy: biztos letört volna a felső hat méter. De ezt szerencsére időben észrevettük és megmentettük, vitorlázás közben, sebességben. Marci, majd utána én is felmentem és megcsináltuk. Közben a Pauger (a készítő) kérésemre küldött nekünk olyan szettet, amivel közel 100%-os biztonsággal tudjuk ezeket a csapokat rögzíteni. Úgyhogy legalábbis ez a része az árbocnak teljes megbízhatósággal fog működni. Vannak még gyermekbetegségei. Azok a nyílások, ahol a kötelek bemennek az árbocba, azok nincsenek jóra megcsinálva, ott még mindig van olyan problémák, hogy “rágja” a kötelet. Az első etapban mindjárt két felhúzó kötelünk szakadt el, és mindegyik amiatt volt, hogy a nyílás elrágja a kötelet — túl éles a széle és karbon. Ez problémát jelentett, de most csupa olyan megoldással indulunk el, hogy ez ne legyen gond.
Kardinális kérdés a kormány. Hogy működött a kormány út közben?
F.N.: A kormány tökéletesen működött végig. Azzal eddig nem volt gond, és remélem ez után sem lesz. Úgy gondolom, hogy az teljesen rendben van.
Óceáni vitorlázás szempontjából fontosak a műszerek, a kommunikációs, navigációs eszközök, melyeket Péter nagyon lelkiismeretesen és alaposan állított be, letesztelt mindent. Menet közben mindent ki tudtatok próbálni?
F.N.: Nem teljesen. A Péter egy varázsló egyébként. Fantasztikus tudású és szándékú ember — Perényi Péterről beszélünk. Mindent öszerakott, mindent működővé tett. Most utolsó pillanatban még felszereltük, bekötöttük a két vízkészítő berendezést — ezek vízszűrő berendezések, most azok is működnek. Úgyhogy amikor kimegyünk innen, elméletileg minden elektronika működik. Azt kell hogy mondjam, hogy ilyen szempontból nincs semmiféle gond sem a kommunikációval, sem a navigációval, sem az időjárási információ feldolgozással, a hajóirányítással, biztonsággal: AIS, radar, minden működik, állja a strapát. Elvileg azzal minden rendben van.