Amint a skipperek elérik a Déli-óceánokat az alacsony-nyomású övezetek határozzák meg az időjárásukat. A Tristan da Cunha és Gough-szigetektől a Horn-fokig körülbelül 12.000 mérföldet kell hajózniuk az Antarktiszról sodródó jéghegyeket jelző határvonallal párhuzamosan.

Ez a legkeményebb szakasz az Indiai-, és a Csendes-óceánok hullámóriásai és vad vizei között. Amint kikerültek a Déli-óceánok világából még 7.000 mérföld vitorlázás vár rájuk Dél-Amerika partjai mellett egészen az Észak-Atlanti vizekig, míg ismét megpillanthatják a Vendée Globe befejezését jelentő piros bóját Les Sables d’Olonne-ban.

A skipperek kevesebb, mint egy hónap alatt jutnak le a novemberi hidegből az egyenlítői forróság és trópusi zivatarok világába, majd a jeges antarktiszi körülmények közé. A Déli-óceánok a Brazília, Madagaszkár majd Új-Zélandból induló alacsony-nyomású övezetek hatása alatt a földkörüli út 3/5-ét teszik ki. Ezekkel a hátszeles szakaszokkal igyekeznek a skipperek lépést tartani vigyázva, hogy a magas-nyomású övezetek csápjai nehogy elérjék őket. Az erős észak-nyugati, majd a frontokat követő jeges dél-nyugati szelek váltásai mind a hajóknak, mind a skippereknek komoly kihívást jelentenek.

A verseny rendezősége manapság már kijelöli azokat a zónákat, amelyeket a jég valószínűsége miatt el kell kerülniük a versenyzőknek a Crozet-szigetektől egészen a Horn-fokig. Ez az útvonal ugyanakkor nagyobb eséllyel találkozik a Mascarene és a Húsvét-szigetek magas-nyomású övezeteivel. Bár az eddigi hét verseny során még soha nem sikerült egyetlen hajósnak sem utolérni a Déli-óceánok alacsony-nyomású övezeteivel száguldó társaikat, az idén, először mégis van rá esély, hogy az anticiklonok kinyúló csápjaiban megtorpanó hajósokat utolérjék a követőik.

Az út még hosszú hazáig

Bár az ötven napos utat követő Horn-fok kerülése után a hajósok általában megnyugszanak, hogy jóval kisebb eséllyel sérülnek a hajók, valamint az időjárás is egyre csak melegszik, azért a Les Sables d’Olonne-ig hátra lévő 7.000 mérföld még egyáltalán nem könnyű, különösen mivel “hazafelé” általában mindenkinek ismét megjön a versenyzési kedve. Miután Patagóniát is elhagyják, ismét a Szent Ilona-szigeteki magas-nyomású övezet állja útjukat, majd a Brazíliából lebukó alacsony-nyomású ciklonok szembeszeles, óriási szélfordulásokkal tarkított viharos időjárása teszi próbára a flottát. Más szóval, nem könnyű ez a szakasz sem…

Alighogy elhagyják a brazil partokat, szinte látómezőbe kerül ismét az egyenlítői szélcsendes övezet. Itt a Fernando de Noronha szigetcsoporttól nyugatra haladnak tovább amíg el nem érik az Azori-szigeteki magasnyomású övezet keleti szeleit. Ez az övezet akár a Karib-tengerig is elnyúlhat időről-időre, egyébként két részre osztott, amelyek körben is mozognak, illetőleg Európáig is elérhetnek. Így, vagy úgy, a skippereknek meg kell próbálniuk nem leragadni egy-egy szélcsendes zónában mielőtt ismét elérik az Atlanti-óceáni viharokat, amelyek januárban akár a Déli-óceánokon tapasztaltaknál is durvábbak lehetnek. Végül, a 75-80 napos utat követően a 2016-os Vendée Globe nyertese megpillantja majd Les Sables d’Olonna kikötőjének bejáratát jelző világítótorony fényeit.

Az út túlnyomó része hátszeles szakasz, de idén először, a nyolcadik versenyen akár az is előfordulhat a jégkapuk miatt a Déli-óceánokon, hogy egy-egy magas nyomású övezet blokkolja a vitorlázók útját. Egy biztos, ahhoz, hogy nyerj, először be kell fejezned a versenyt …

 Mérei Tamás fordítása

Vendée Globe publikáció eredeti:HOPPING ABOARD THE SOUTHERN OCEAN TRAIN / SUNDAY 23 OCTOBER 2016, 15H33