Barcelona World Race – Április 14. északi szélesség 32 fok 30 perc, nyugati hosszúság 15 fok 39 perc „Ezzel a könnyű gyors tempóval egyfajta nyílt óceáni nirvana élményünk van, “la glisse!”

Conrad naplójának magyar átirata (https://spiritofhungary.hu/spirit-of-hungary-conrad-colman-co-skipper-ships-log-april-14th-smooth-high-speeds/

Zöld foki szigetek? Ősrégi történelem! Kanári szigetek? Messze mögöttünk! Madeira? Farvizünkön! Amikor egy lehetetlen küldetéssel álltam szemben, anyám mindig azt mondta: „Tehát hogy eszel meg egy elefántot?”, mire én kötelességtudóan válaszoltam: „Apró falatokban egymás után”. Kis aktivistaként, aki akkor voltam, meg kellett volna szidnom az illegális elefántcsont kereskedelem elősegítésért, és amiért ilyeneket beszél egy vegetáriánusnak, de érted a lényeget. A mi hosszú északi menetelésünket is több kisebb részre osztják azoknak a szigeteknek a vonulatai, amelyekkel találkoztunk, és amikből most már az utolsó is mögöttünk van. Alig 500 mérföldnél több maradt Gibraltárig, és aztán már tovább Barcelona.

Mókás, ahogy nézem Madeira szigetét összezsugorodni a hullámaink mögött, visszaröppenek 2009-be, amikor utoljára figyeltem ezt a látványt a Minimből, a Brazíliába vezető szakasz startjánál. Akkoriban életem addigi legnagyobb kalandjának vágtam így neki, és most pedig épp visszatérek a legnagyobb kalandomról, egy kicsit őszebben és viharvertebben, de ugyanazzal az elszántsággal és szerelemmel a tengeri élet iránt. Madeirát elhagyva a Miniben lenyűgözött az a hatalmas kiterjedésű kékség, amin át kellett kelnem (térképek nélkül, mint kiderült), és igazán parányinak éreztem magam a széttáruló Atlanti óceánnal magam előtt. Mostanra, néhány transzatlanti versennyel és szállítással a hátam mögött, és kétszeres földkerülő versenyzőként, az Atlanti mintha csak azokból a pici elefánt darabokból állna. Súlyos, de könnyen kezelhető.

Most az utolsó sziget szélárnyékában csusszanva sima tengert érünk el épp napos ég alatt. A könnyű körülmények megengedték, hogy kifeszítsük a legnagyobb orrvitorlánkat, és így haladjunk anélkül, hogy túlságosan megterheljük a sérült tőkesúly rendszerünket. Ezzel a könnyű gyors tempóval egyfajta nyílt óceáni nirvana élményünk van, la glisse! Ez a „siklást” jelenti franciául, ami hosszú szörfözések és a hajó mögött ellenállás nélkül tovatűnő mérföldek képét idézi elém. Oui, oui. Ca glisse bien mon ami.

Spirit of Hungary BWR2015 -around Madeira – straight to Gibraltar