“Ránk fújt előjel nélkül egy 18-as nyomás, fetrengünk a J1-el. Megúsztam fürdés nélkül, ami kisebb csoda és a vitorla is biztonságban felsodorva… jó pár napot szembeszélben ásunk, igen kényelmetlen és lassú, de majd ez is elmúlik, mint minden”

Napló: “02 03, 05 50, GMT, reggel, Volt egy fogadalmam, hogy a második, egyben az utolsó Nutellát akkor bontom meg, ha “passzáltuk” az Agulhas fock hosszúságát, vagyis átértünk az Indiai-óceánra. Hajnali 3 30-kor átértünk, tehát megbontottam reggelire.

Nekünk most 170° TWD-ről jön a szél, 15 – 19 cs, 13 cs-val haladunk K-nek, zötyögős, fröccsös (még csak középfröccs) a menet. Este, éjszaka 9 – 12 cs fújt már hasonlóan 170°-ról, a J1 (top genua) volt fent az egy reffes nagyvitorlával. Hajnalban C félreveri a harangot, ugrok úgy, ahogy vagyok az ágyból és eszelősen csörlőzünk. Még nem vagyok magamnál, de a kezem megy teljes erőből. Ránk fújt előjel nélkül egy 18-as nyomás, fetrengünk a J1-el. Megúsztam fürdés nélkül, ami kisebb csoda és a vitorla is biztonságban felsodorva, a többi C dolga. Mire váltunk, már a solent van ügyeletben velem, most is ezek vannak fent.

Reggelizek. Már csak ilyen pitta szerű, férfi tenyérnyi lepények vannak kenyér gyanánt, ezeket találtuk BCN-ben, ami eláll áprilisig. Ülök a padlón a babzsákon, beékelődve a térképasztal mellé, szemben a konyhának nevezett gázrezsóval, margarinos pitta és a nutellás kiskanál a bal kezemben, kávés bögre a térdeim között, nagykanál a forró kávé szürcsöléséhez a jobb kezemben, falatozok. Érzem, hogy kezd az orrom folyni, de első pillanatban meghaladja a kreativitásomat a feladat. Aztán leteszem a pittát a térdemre, kiskanál a másik mellé a jobba és a ballal előkotrok egy pzs-t a zsebemből, kifújom és komoly élmény, hogy sikerült a problémát megoldani.
Közben ugrottam vitorlát állítani, mert elvonult egy esőfelhő fölöttünk és belepiszkált a szélbe.

Tovább élesedett a szél és legyengült 12 cs-ra, most már teljesen szembeszeles állítással, teljes uszonnyal sem tartható a K-i irány, pár fokot veszítünk É-nak.

Késő délelőtt már 16 – 18 cs-s szelet szorítottunk, azóta lassan felnő a hullámzás is. Kellemetlen, lassú menet, de nincs választásunk. Egyenlőre annak is örülök, hogy “egycsapáson” hasznos irányt megyünk, de később ez változni fog, jobban szembe fordul és tényleg szembeszéllé válik. Amennyire látható, eltart majd néhány napig.

Rengeteg a madár körülöttünk. Egy kistermetű fajtából sokan vannak, kicsit nagyobbak a fecskénél. Köztük néhány albatrosz is, amiket nem nehéz megkülönböztetni. A kicsik úgy repülnek, hogy igencsak legyeznek, míg a nagyok hosszú percekig csak navigálnak. Szép mind.

Mindent felhordtunk a hajó szél felőli oldalába, még az élelmiszeres vízhatlan táskákat is, vízballaszt feltöltve, tőkesúly kint, szóval maximális a nyomaték, ennél többet nem tehetünk.

17 40 GMT-kor a pozíciónk 43° 31,32′ S, 023° 04,7′ E.”

F.N.