Felkészítő árbocmunkák zajlanak a Vendée Globe városban – Fa Nándor báziskikötője és támogatója a munkákban a Port Olona – Les Sables d’Olonne.

Lisszabon 3000 km oda-vissza – 4 óra alvás az autóban- összesen 54,1 m latni, tartalékokkal együtt.

A leghosszabb, 7m-es latni súlya kb. 4kg – nagyjából fele olyan könnyű, mint az előző vitorlára gyártott latnik (C-tech product)

A Fa Nándorral készült riport rövid leirata itt olvasható:

Fa Nándor az előkészületekről és az új árbocról, szükséges átalakításokról. A New York – Vendée egyszemélyes Atlanti-óceán átkelő verseny előtti felkészítő munkák a Spirit of Hungary báziskikötőjében, a Vendée Globe városban,  Les Sables d’Olonne-ban zajlanak.

Fa N: Megérkezett az új árbocom Les Sables d’Olonne-ba. Köszönet Sables d’Olonne városának, hogy csarnokot, helyet és lehetőséget biztosíttak a munkákhoz és a hajó ott tartásához. Egészen szívmelengető, ahogy ott a kikötő, a város, a város vezetése segítőkész a versenyzőkkel és nem csak a Vendée Globe miatt, hanem a versenyvitorlázók a szívük csücske. Én ott dolgozom, ott kaptam egy kifogástalan csarnokot és udvarrészt.

Az árbocot először fel kellett mérni. Ugyan vadonatúj, de korábbi feltételrendszer és a szabályzók szerint épült, tehát nekem most ezt aktualizálnom kell a mostani szabályokhoz és az én igényeimhez, ami nem teljesen ugyanaz mint ahogy ez az árboc kinézett amikor megépült.

Gyönyörű munka, most amikor lecsiszoltam a festést róla, látszik hogy kifogástalan minőség, de egy-két veret nem ott volt, a teljes hosszúsága és a súlypontja nem ott volt, ahol kellene lennie. Egyrészt fel kellett mérni, másrészt újra kellett tervezni és nekiállni vágni. Mind a két végéről kell vágni, úgy jönnek ki a veretek, a csatlakozási pontok.

Új árbocfej kell, néhány veretet újra kell csinálni máshol mint ahol volt, de ezekkel mostmár egyenesben vagyok. A szálingokkal van dolgom bőven, mert azoknak a hosszával és a külső vereteivel is nagyon sok a munka, azt teljesen át kell alakítani az új kötélzethez.

Közben két napra le kellett szaladnom Lisszabonba, az egyik Volvo Ocean csapattól vásároltam meg azokat az Új-zélandi latnikat, amikre nekem egyébként nem tellett volna, de így kedvezményesen tőlük meg tudtam venni. Ez is egy tartalék szett volt, ami nekik már nem kellett. Nagyon örülök neki, végre életemben először olyan latni szettem van a nagyvitorlába, ami eddig nekem sosem volt. Minőségben, súlyban, a hajlási ívben, és mindenben nagyon jó. Az ember azt hinné, hogy beledug egy kapanyelet a vitorlába és attól működik, de ez nem így van. A vitorlába olyan latnikat kell tenni, ami ott hajlik és úgy hajlik, ahogy kell, súlyban is megfelel, nem törik el közben. Hihetetlen igénybevétel van rajtuk, ennek nagyon komoly feltételei vannak. Ma tudomásom szerint ilyen latnikat egyedül a C-Tech tud gyártani Új-Zélandon, de onnan vadonatújat rendelni és idehozni az olyan horror ár, amit én nem vagyok képes kifizetni. Így nagyon örültem, amikor ez a Volvo csapat nekem felajánlott egy olyan szettet amit ők már nem használnak. Minimálisat kell belőle vágni és máris megfelel az én igényeimnek.

Visszaértem Lisszabonból, folytattam az árboc-csiszolást. Nagyon örültem hogy a festés alatt tökéletes munkákat találtam. Mikor ez mind megtörtént, felmértem, megmértem a súlyát, a súlypontját, és abszolút ott volt, ahol annak lennie kell. Nagyon elégedett vagyok az új szerzeménnyel. Sokkal elégedettebb, mint amit reméltem tőle. Azt gondoltam, hogy majd valahogy erős kompromisszumokkal összehozom, de nem lesz benne kompromisszum, tökéletes árboc lesz belőle. Még mindig van rajta legalább három hónapnyi munka és van rá három hetünk, de mindig előbbre leszünk és a hajó mindig jobb lesz!.

Úgy gondolom, hogy április végén mindenképpen készen leszünk és elindulok.

audio_photo©mixpress