Vendée Globe  
93 nap 22 óra 52 perc

Spirit of Hungary BWR – Fa Nándor hajónaplója 2015.02.18. – éjszaka áthaladtunk a Leeuwin-fok vonalán

… ülök a konyha előtt, reggelizem, kezemben egy vajas pitta, két kanál, lábaim között egy kávés bögre és a lekváros üveg, …  számontartom, ha leesik egy morzsa…tudom, hogy ott van valahol alattam, szurkolok neki, hogy ne szívja meg magát sós vízzel, és amikor felszabadul egy kezem, azonnal lehajolok érte és jó érzéssel bekapom.

Fa N. “Hajónapló 2015. Febr. 18. 14 00 UTC, este Az előrejelzéssel ellentétben, illetve az új előrejelzésnek megfelelően nem erősödött a szél, hanem picit gyengült és ez a tendencia is. C kireffelte a 3.-at, most a solenttel vannak ügyeletben. Milyen relatív, most 31 -35 cs-s szél fúj és kifejezetten csöndesnek tűnik a 45-höz képest.

Már sötét van semmit nem látni, a hullámokat sem. A fenti csöndesség igencsak az alap, mert a semmiből egyszer csak megvadulunk, három másodperc alatt vagyunk 22 cs-n, rázkódik, bömböl minden, aztán 14 – 16-val “csöndben” poroszkálunk tovább.

Reggel…C az éjszaka elengedte a hátsó ballasztból a vizet és kireffelte a második sort is a nagyvitorlán. Most így haladunk 25 cs körüli szélben, jónak mondható sebességgel. A routing szerint rövidesen fordul a szél és nekünk hauzolni kell, érdemes követni az itt erősen délnek tartó határvonalat.

Valamikor, majd holnap délutánra várunk egy északias fordulatot és erősödést ismét, ami pár napig kedvező haladást tesz majd lehetővé. Szélszögekben nem teljesen hitelesek az előrejelzéseink, de az alaptendenciák jól olvashatók belőlük. Az elmúlt éjszaka végig 5 – 8°-al délebbre tudtunk vitorlázni, mint amit a routing rajzolt nekünk. Eddig is tájékoztató jellegű volt, amit a program kirajzolt, ez így lesz ezután is, nem is tudjuk és nem is akarjuk szolgai módon követni a javaslatait.

Sosem voltam rest lehajolni egy morzsáért, de ez inkább értékrendi, ha úgy tetszik filozófiai kérdés volt nálam. Itt most más a helyzet, itt minden a kalóriákról szól és tudat alatt is, felett is figyelünk a bevitt energia mennyiségére. Mosolyogva veszem észre magamon, ahogy ülök a konyha előtt, reggelizem, kezemben egy vajas pitta, két kanál, lábaim között egy kávés bögre és a lekváros üveg -, hogy számontartom, ha leesik egy morzsa. Nem látom, csak tudom, hogy ott van valahol alattam, szurkolok neki, hogy ne szívja meg magát sós vízzel, és amikor felszabadul egy kezem, azonnal lehajolok érte és jó érzéssel bekapom.

Elfogyott a cukor. Meggyőződésem, hogy több zacskó barna cukrot vettünk, de csak egyet találtunk meg, az meg most elfogyott. Érdekes, hogy a tea finomabb mézzel, míg a kávé cukorral ízletesebb. Átkutattuk a hajót, és egyik oldalon sem találtunk több cukrot, így az mostantól nincs.

Az éjszaka áthaladtunk a Leeuwin-fok vonalán, mostantól egy ideig Ausztrália alatt leszünk. Innét üdvözlöm az Ausztráliában élő barátaimat, érzem, hogy a közelükben vagyok. Sajnos nem tudunk úgy kommunikálni, mint régen, az amatőr rádión keresztül, de sokat gondolok Rátok. Ha kinéztek délre, valahol ott úszunk a horizont mögött! Ölellek benneteket!

Lassan a déli menetelésünk feléhez kell hogy érjünk, csakúgy mint, ahogy az egész út feléhez is. Úgy számolom, itt délen nagyjából 313 fokot vitorlázunk a teljes körből. 20° Ny-nál értük el a déli szelek birodalmát, a Horn-fok pedig a 67° Ny-on van. 156,5° a félút és mi most 138°-nál tartunk, van még 18,5° a félútig, ami durván két nap lesz. Tehát holnap után, délután leszünk a déli menetel felénél. Ez már tapintható közelség.

Itt megy előttünk a OO,OP&P, szinte minden szélben – azonos körülményeket feltételezve –  gyorsabbak vagyunk náluk és képtelenek vagyunk közelebb kerülni hozzájuk. Ha rájuk is futunk kicsit, az időjárás mindig visszaadja nekik. Tipikus és régi okosság, hogy a szél mindig az elöl haladónak fúj, főleg egy ilyen “lóversenyben”, mint ez itt végig a kerítés mellett. Nagy előzéseket, vagy lemaradást sehol nem lehet látni a mezőnyben, pedig van sebességkülönbség a hajók között.

Az első időszakban még nem tudtam hova tenni a hajó sebességét ebben a mezőnyben. Ma világosan látom a még meglévő hiányosságokat – főleg vitorlákban, uszony használatban – és a potenciált is, és ez bizakodásra ad nekem okot. Annak idején az Alba Regiát is a második versenyre sikerült versenyképessé tenni, így lesz ez most is.

Sokat beszélgetünk C-vel ezekről a kérdésekről és a konklúzió mindig az, hogy jobb, hasznosabb itt lenni ezekkel a hiányosságokkal együtt is, mint kihagyni a versenyt miattuk.

Az előttünk vitorlázó Renault szintén ütött valamit a kormányával, nekik megsérült a kormánylapát karbon borítása. Szinte minden hajón másképp igyekeznek az ilyen ütközésekből származó károkat megjavítani. Többségük valamilyen ütközést-elnyelő biztosítással tervezett, és csak elenyészően kevés a rögzített tengellyel szerelt kormány. Meglepő számomra, hogy az eddigi – és remélem utolsó – ütközésekből származó károk itt lent, a déli, tisztának tartott vizeken történtek.

Visszatérő kérdés, és dilemma számomra a harmadik vitorla felhúzása és használata. Az A2-t itt lent szinte sohasem használjuk, mert ugyan vannak olyan szélviszonyok, amikor lehetne, de a hullámviszonyok a legtöbb alkalommal lehetetlenné teszik. Conrad szíve szerint minden lehetséges alkalommal a fedélzeten állna kifeszített dzsekivel, hogy jobban haladjunk.

Besötétedett, a szél változatlan, irányunk változatlan. Ha a TWD – valóságos szélirány –  295°-ról elfordul legalább 270°-ra, nyugatira, hauzolunk.

11 50 UTC-kor a pozíciónk 44° 44′ S, 119° 19′ E ”

Képernyőfotó 2015-02-18 - 18.48.08

táblázat forrás: BWR