9 napos hajóút, 9-10 csomós sebesség szükségárboccal és vitorlázattal az Atlanti-óceánon, Madeiráról a  Biscay-öblön át Franciaországba, Les Sables d’Olonne-ba, Fa Nándor bázis kikötőjébe (fotók, audio és hajónapló ©FaNándor-SOH60′)

Les Sables d’Olonne – a Spirit of Hungary óceáni vitorlázó projekt 2016-ban folytatódik. Rövidesen megkezdődnek a felkészítési munkák az IMOCA Ocean Masters 2016-17 szériára, melynek csúcsversenye a Vendée Globe. Köszönjük mindenkinek a szimpatikus érdeklődést. Külön köszönet a projekt főtámogatójának, MOL Petrolkémiának, a SOH támogató partnereinek és barátainknak az együttműködést. Köszönjük Les Sables d’Olonne városnak és a Port Olona-nak a báziskikötő támogatását.

---

 

2015. december 09 – a hajnali megérkezés pillanataiban készült interjú, SOH Atlanti-óceáni  riportsorozat és fotók Fa Nándortól.

Delfincsapat búcsúztatta Madéiráról Fa Nándort és hajóstársát, Fonyó Károlyt, és delfinkísérettel érkezett a Spirit of Hungary Les Sables d’Olonn-eba. A megérkezés utáni percekben készült hajnali interjúnk itt hallható.

9 nap után szükségárboc és vitorlázattal szerencsésen megérkezett Les Sables d’Olonne-ba Fa Nándor és az őt elkísérő hajóstársa, Fonyó Károly a Spirit of Hungary fedélzetén.

A 9 napos hajóút végén a Biscaya-öbölből 5 órán át kitartó delfin raj kisérte a Vendée Globe városáig Fa Nándor hajóját az ún. „hazafelé” .

Emlékezetes, hogy az október 25-én Le Havre-ból rajtolt Transat Jacques Vabre Atlanti óceáni verseny mezőnye bonyolult időjárási viszonyok között rajtolt. IMOCA 60 lábas (18 méter 28 cm hossz) hajóosztály fele az őket megtépázó időjárás- és más technikai problémák miatt feladásra kényszerült, köztük öt új IMOCA szabályok szerint megépített vadonatúj versenyhajó.
A nyerőesélyes BOSS és a Spirit of Hungary árboctörést szenvedett. A Boss legénységét helikopterrel mentették az Atlanti-óceánról. Fa Nándorék “szerencsésebbek” voltak, a magyar versenyhajóban nem esett kár. A letört árbocot és a leszakadt vitorlákat, a hajó biztonsága érdekében le kellett vágni, ami az óceánba veszett, végül Fa Nándor és kormányostársa Perényi Péter november 1-én „saját lábon” a legközelebbi szárazföldön, Madeirán kötött ki.

A lehetőségek szerint az eredetinél jóval kisebb szükségárboc és virtorlázat elkészítését követően, a Spirit of Hungary november 30-án útnak indult „hazafelé” és 9 napos hajóút után december 9-én hajnali 3 órakor megérkezett Les Sables d’Olonne-ba.

A Vendée Globe városában, Port Olonna kikötőjében rövidesen megkezdődnek a felkészítési munkák a 2016-17-es verseny szezonra. Az IMOCA versenyszéria csúcs-versenye a jövő novemberben rajtoló Vendée Globe nonstop szóló Földkerülő verseny lesz, amelynek a 1992-93-as futamában Fa Nándor az 5-ik helyen végzett.

Fa Nándor és Fonyó Károly interjúnk a hajnali megérkezésükkor készült – Les Sables d’Olonne 2015. dec. 9.

---

SOH – Fa Nándor hajónapló Dec. 8. 10:00 UTC, kedd délelőtt, még 95 SM van hátra a kikötőig!

Napló: már csak röviden:

Majdnem pontosan az történt, amit jeleztek. Megjött a front sok felhővel, esővel, kicsit darabosan ugyan, de fordult a szél, valamikor éjfél után hauzoltam. Párszor visszalengett ugyan a szél, de már nem hauzoltunk vissza, nem ártott a magasság és nagyon macerás is így, ezzel a rengeteg kötéllel.
Kora reggel még befütyült kicsit, muszáj volt levenni a C0-t, amitől le is lassultunk. Az nem volt kalkulálva és jelezve sem, hogy egy meglehetősen agresszív swell fog jönni Ny-ról, ami kirázza a szelet a vitorlákból és jobban csattognak a kelleténél, de így van. Egy órája visszahúztuk a C0-t, de muszáj volt motort is indítanom, egyrészről a töltés miatt, másrészről a haladás miatt is. Így kicsit mélyebbre tudok ejteni és kevésbé táncoltatnak a hullámok. Ha igaz, pár órán belül tovább fordul a szél és erősödik is kicsit, ami jót tesz a sebességnek és az iránynak egyaránt. Még 95 SM van hátra a kikötőig.
Már vannak körülöttünk halászok, persze nekünk kell őket kerülgetni, mint rendesen.
Poz.: 10:10 UTC 46° 12′ N, 003° 56,7′ W. (Haladási sebesség 5 – 7 cs 45°-ra)

SOH – Fa Nándor hajónapló Dec. 7. 08:30 UTC, hétfő reggel

Békésen, néha túl békésen csobogtunk egész éjszaka, de nem lehetünk elégedetlenek, jól haladtunk. Mikor a Petivel, még versenyben ástunk lefelé, már azt hittem elromlottak a mûszereink, mert folyamatosan áramlásokat mutattak velünk szemben. Most mikor az ellenkező irányban haladunk bebizonyosodott, hogy nem romlott el semmi, tényleg vannak áramlások és folyamatosan segítenek bennünket. Most, itt az öbölben is a cél felé visz bennünket a víz átlag 1 cs-val.

Szépséges napkelténk volt, látszott a korong az első pillanattól, ahogy emelkedik ki a vízből. Eleinte egyáltalán nem vakít, szép narancssárga korong, majdnem olyan színű, mint a mi viharfokunkon a szmájli.

Azért nagyon kell figyelni. Arra ébredtem, hogy folyamatosan pittyeg az AIS. Karesz kint volt a fedélzeten, nem hallotta. Látom, hogy jön pont felénk egy kisebb tanker, talán épp elmegy a jobb oldalunkon. De lezser a kormányos, vagy kíváncsi, de ez túl közeli, az biztos. Azért rászólok, gondoltam, mikor úgy 1 mérföldre volt. – Ki ez a hang? – volt a válasz, egy éppen ébredő embertől. A vitorlás az orrod előtt – mondom neki. 4 mp csönd, majd mondja, hogy kitér jobbra és már ment is. Így már más, rendben is vagyunk.

Kora reggel visszacseréltük a viharfokot a top genuára, az, ha picivel is, de nagyobb. Túl vagyok a reggeli kávén és élvezem a békés csobogást, lassan már elképzelek egy meleg zuhanyt, egy jó tányér meleg étel meg ilyesmi. Minden rendben, ha lassabban is de haladunk, a minden szempontból jó irányba.

Poz.: 09:00 UTC 44° 38,6′ N, 007° 09′ W. (Haladási sebesség 4 – 5 cs 65°-ra)

---

Dec.06.  20:50 UTC, este

Gyönyörű este csúszott fölénk, kitisztult az ég, milliónyi csillag között néha elsettenkedik egy repülő valamerre. Ahogy beértünk a Biscayára mögöttünk maradtak a 7 m körüli swellek, amikről fogalmunk sem volt honnét jöttek. Valóságban D-DNy-ról, de minek a hullámzása, azt nem sikerült kitalálni, mert a környezetünkben nem volt 30 cs-nál erősebb szél, márpedig az nem épít ekkora hullámokat.
Itt már békésebb a világ, kisebb a hullámzás is, de kisebb a szél is. Jött egy hajó mögöttünk pont zárta velünk az ollót, bömbölt az AIS megállíthatatlanul, de udvariasan beejtett alánk és elvonult Bilbao irányába.

Karcsi elment pihenni, magamban lesem a csobogó sötétséget.  Már nem látni La Coruna fényeit, messze vagyunk. Furcsa egy út ez így télen, föl az amúgy sem a csöndességéről híres Biscayában. Egyrészről érdekes és fontos, másrészről kimeríti a Neptun kísértés fogalmát és akkor finoman fogalmaztam. Az árbocom egy ormótlan vascső és néhány játék vitorla, ennyi az egész készletünk. Persze volt a történelemben ennél érdekesebb menetelés is, de ez most a miénk.

Szép hely Madeira, Funchal, békeidőben biztosan jól éreztem volna magam ott, de azok a segítőkész, kedves emberek, akik szinte bármit megtettek, hogy segítsenek, ott a napsütésben el sem tudják képzelni, hogy mennyire vágytam el onnan vissza, hazamenteni a hajót a hideg északra. Hát már itt jövünk.

Dec. 06. 16:00 UTC, vasárnap du.

Kiválóan haladtunk a múlt éjszaka nagy részében, mígnem egy zivatar megváltoztatta a szelet és nem tudtuk tartani az irányt. Szerencsére ez csak egy óráig tartott, aztán visszakaptuk a “délit” és haladhattunk tovább.

Reggel értük el a finisterrei TSS-t, vagyis a nagyhajóknak kialakított szeparációs forgalmi zónát, amiben mi alárendeltek vagyunk, de nem tehettünk jelen viszonyok mellett mást, mit átvitorláztunk rajta. A lefelé menő ágban nem volt sok hajó, de a fölfelében már több és kettővel is szoros csatát vívtunk, ami abban merült ki, hogy menekültünk, ahogy tudtunk. Az egyiknél levettem a C0-t, lelassítottunk és elengedtük – 300 m-es tanker volt a kolléga. Egy másik esetnél pont kiértünk a TSS-ből és hirtelen nekünk lett útjogunk. A kézi rádióval hívogattam hajónkat, sokadikra válaszoltak és azonnal kitértek.

Azóta elpasszáltuk a fokot, kb 40 SM-re vagyunk La Coruna-tól, de nem állunk meg, haladunk tovább. Ha minden igaz, holnap délelőttig némi előnyre teszünk szert a mögöttünk jövő erős széllel szemben és nekünk remélhetőleg kellemesebb szeleink lesznek az öbölben. A délután nagy részében csak nagyvitorlával és a viharfokkal vitorláztunk, ami a közel 30 cs-ra erősödött szélben elegendő volt, így is 8-as átlagot jöttünk.

Lélektanilag nagy lépés itt lenni, pár órán belül a Biscayában ismét. Ez már akár az előszobának is tekinthető.

Ettünk, ittunk, vitorláztunk, időnként húztuk az irhánkat és pillanatok alatt eltelt ez a nap is, sötétedik. Az előbb gyönyörködtünk a napkelében és már itt is hagyott bennünket.
Poz.: 16:30 UTC 43° 36′ N, 009° 19,3′ W. (Haladási sebesség 7 – 9 cs 58°-ra)

---

 

December 05. Itt minden rendben, jól haladunk. Már érezzük a part közelségét és jótékony hatással van ránk.

Dec.05. 18:50 UTC, este
Az utolsó 10 órában 9 cs-s átlagot jöttünk, ami a körülményeket tekintve igazán remek. Mindössze 160 SM-re vagyunk a Finisterre foktól, ami után már csak a Biscaja van hátra. “Csak”! –  mondom – de ez a “csak” még sok munkát és meglepetést tartogathat. Jó látni, hogy a következő két napban még ugyanez a szél várható, amivel jócskán bemegyünk az öbölbe. Valamikor hétfőn délután utolér bennünket egy front, valószínűleg esővel és minden arra jellemző adalékkal, de néhány óra alatt átszalad rajtunk és mögötte közepes nyugati szél látható, ami kiváló hajtóanyag Port Olona felé.

Ma fizikailag is átléptük a félutat, lélektanilag meg nagyon. Nekem az, hogy a “fok” itt van az orrunk előtt, ráadásul jól haladunk felé, azt jelenti, hogy ismerős vidéken járok, szinte hazai vizeken. Karcsin is érzem ezt a pozitív hangulatot, amit pár napja a szembeszélben nem éreztem. Azok a viszonyok, még nekem, sokat megélt hajósnak is fárasztóak voltak. Ismerkedik a liofilizált ételekkel. Féltem tőle, hogy nehezen akklimatizálódik az óceáni viszonyokhoz, de remekül, pillanatokon belül rendben volt az itteni feltételekkel. Kint az óceánon megváltoznak a prioritások. Az emberi tényezők fontosabbá válnak, mit a “civilizációs” hatás.

Elrobogott mellettünk, velünk szemben egy tanker mindössze 500 m-el. Rádión szólongattam, de nem válaszolt azonnal. Mire válaszolt, már el is mentek mellettünk. Egy orosz akcentusú hang jelezte, hogy vár a 6-os csatornán. Átmentem, de ott sem válaszolt. Jó poén. Viszont elég jól billegtek a nagy oldal swell-ben. A kapitányi híd legalább 10 – 10 m-t jobbra, balra. Perceken belül eltűntek délnek.

Ahogy besötétedett, gyönyörűen világítottak a csillagok. Csak akkor látszanak ennyire tisztán, mikor holdtalan, tiszta idő van. Nem sokáig gyönyörködhettem bennük, jött egy felhősáv és eltakart mindent. Remélem, látom még őket, mielőtt feljön a hold.

Poz.: 19:45 UTC 42° 13,5′ N, 012° 36,7′ W. (Haladási sebesség 7 – 9 cs 80°-ra)

07:40 UTC, szombat, reggel

Este kifogytunk a szélből – ahogy az elő volt jelezve – és motort indítottam. Feltöltöttem a tankot kannából és kész voltam reggelig motorozni, amikorra várható volt, hogy az a déli 5 – 10 cs-s szél kezd beterjedni erre a környékre is, ami később erősödik és tovább fordul D – DNy felé.

Kb 3 óra motorozás után, kellemes meglepetésemre felépült egy 10 cs körüli D – DK-i bríz, ami csöndesen vinni kezdett bennünket az áhított É – K-i irányba. Hurrá! Motor le, C0 kihúz és máris 5 cs-val haladunk a felhőfoltos éjszakában. Megjegyzem, így kicsit elnyúlva a C0-m már jobban hasonlít egy laposabb A3-as gennakerre. Azóta is gyönyörûen csobogunk 5 és 9 cs között, végre jó irányban. Nagyon nem szeretném elkiabálni, de fantasztikusan helytállnak a kis 8m-es vitorláim, mintha tudnák, hogy nemes küldetésben vannak.

A JÖVŐT tervezem! Fél szellemmel már az új árbocon dolgozom. Eldöntöttem, hogy valamelyik csapat által felkínált tartalék csövet fogom megvenni.

A feladat négy síkon fut majd tovább, végső terveket kell készíteni a leendő árbocról, el kell indítani az új vitorlák tervezését, az új állókötélzet- és a kapcsolódó veretek tervezését no és a logisztika. Szép, de időigényes feladatok, muszáj annyira időben nekiállni, amennyire az lehetséges az ünnepek tükrében.

Miközben írok, idecsillantott a felkelő nap a billentyûzetre. Csuda! Túl vagyok a reggeli kávén, a Funchal-i kuglófon, minden rendben, jól haladunk, jó irányban és ez a következő másfél napban talán így is marad.

Egész délelőtt finoman, de folyamatosan erősödött a szél és nőtt a tenger, de nagyon szépen tudunk vele vitorlázni. Még fent van mindhárom vitorla, nem érzem, hogy sok lenne nekik. A hajónak persze semmi, az bölcs elnézéssel veszi tudomásul, hogy valami apró vitorlák itt kapaszkodnak belé, ez a kis 8m Pro vitorláimnak kihívás és az én kezemben van az életük. Nagyon vigyázok rájuk!

Poz.: 12:30 UTC 41° 43′ N, 013° 15′ W. (Haladási sebesség 7 – 10 cs 60°-ra)

Dec.05. reggeli pozíció

Latitude:41.19244  N Longitude: 14.47446 W

GPS location Date/Time:12/05/2015 08:18:08 CET

 

foto: A Spirit of Hungary 60 lábas versenyhajó az ún. szükségvitorlázata – Fa Nándor balatoni, 8m-es versenyvitorlásának váratlan óceáni küldetése Madeirától Les Sables d’Olonne-ig. (kép©Fa Nándor)

Képgaléria: A kis balatonkerülő  8méteres karbon hajó – a 2x TBS nagydíj győztes Fahajo 8mPro (foto©FaNandor_archiv)

 

---

Napló: 2015. 12. 04. 18:00 UTC, este
Egész nap csöndesen poroszkáltunk jobb csapáson a még mindig É – K-ről fújó szélben, ami reggel még 20 cs körüli volt és mostanra 6 -8 cs-ra csökkent. Majdnem tartottuk az É-i irányt, de a lassú menetben többet csúszunk el. Délután 3 óra körül kireffeltem, már megengedték a pöffök is.

Most este 6 óra van és motort kapcsoltunk. Kell a töltés miatt is és jót tesz a sebességnek is. Most még egy irányba visz a vitorlákkal és fél gázzal 5-el megyünk, az áramlással együtt 6 fölött haladunk. Sajnos a korábbi szelek maradék hullámzása pont szembe jön velünk, időnként nagy pofonokat kapunk, de ez nem újdonság. A múlt éjszaka volt a pofonok éjszakája. Ahogy fordult a szél és mi vele, úgy szinte folyamatosan szembe mentünk a hullámzásnak.
Napközben kifejezetten kellemes idő volt, délutánra kisütött a nap is, most viszont, hogy lement visszakaptuk a téli világot, öltözünk.

Folyamatosan ellenőrzöm az állókötélzet állapotát, ma utána húztam a bal oldaliaknak, így már jobb.

Az összes esemény az volt, hogy elment előttünk egy teherhajó, talán Porto irányában.

Poz.: 18:30 UTC 40° 05′ N, 015° 08′ W. (Haladási sebesség 5 cs 23°-ra)

Dec. 04. 09:30 UTC, délelőtt.

Nem hittem volna, hogy 30 cs-s szélben tudunk “krejcolni” ezzel a taklival, de ment. Igaz nem vagyunk annyira élesek, mint a rendes vitorlázattal, de nem is reménytelen. Mire elfordul a szél le is gyengül majd és imét megindul a szélvadászat. Talán holnap délutántól lesznek bő szeleink és tudunk jobban haladni.

Nemrég ébredtem, most Karcsi pihen. Négy napja vagyunk most úton éppen. A A reményem, hogy napi legalább 100 SM-et megtegyünk, ezidáig teljesült. Úgy érezzük, mintha nem haladnánk, mert második napja szembeszélben vitorlázunk, nagyon keserves körülmények között és nagyon lassan változik a kép a térképen. Nem egy csapáson szorítjuk a szelet, hanem pont szembe kapjuk és cirkálunk. Amikor negyedmagammal elindultunk Les Sables d’ Olonne-ból Le Havre-ba,   a Bretagnei sarokig cirkáltunk és már alig vártuk, hogy befelé a La Manche-on könnyebb, gyorsabb legyen. Mire elértük Brest-et megfordult a szél és cirkáltunk befelé is. Hát ilyen.

Viszont mindenünk van, ha lassan is de haladunk, csak a türelmet kell magunkra erőltetni. Egész éjszaka nagy zuhanások, döngések, néha esik, néha nem, de súlyos fellegek lógnak felettünk és hideg van. Persze, tél van, lehetne rosszabb is. Főzök egy kávét és eszem hozzá egy szelet funchali kuglófot, jól fog esni. Poz.: 10:10 UTC 39° 22,8′ N, 014° 58,7′ W. (Haladási sebesség 5 cs 350°-ra)

---

 

Dec. 02. délután. A legújabb előjelzés már lényegesen jobban tetszik, az meg még inkább, hogy kicsit előbb jött, mint kalkulálták a modellek. Ahol most vagyunk elvileg még semmi szél nincs, a valóságban pedig 15 cs-s fúj 210°-ról, 6 – 7 cs-val haladunk. Folyamatosan ellenőrzöm a vitorlákat, nehogy túlterhelődjön valamelyik, de úgy tűnik, hogy egymást segítik és kisebb így az erő rajtuk. Addig nem lehet gond, amíg kézzel meg tudom mozdítani a behúzó szárat, ez könnyen ellenőrizhető limit.

Úgy néz ki, hogy ennek az anticiklonnak a nyugati oldali szeleivel egy szép nagy ívben nagyot tudunk közelíteni a cél felé és megúszhatjuk azt a szembeszelet, ami a Portugál partoknál várt volna ránk. Szombat délben, vagy talán az is előbb, ismét átmegy rajtunk egy anticiklon centrum, amiben nincs szél. Ha azon is úgy át tudunk vergődni motorral, vitorlával, mint most, akkor utána már a következő nyugati áramlás már elvihet bennünket a cél közelébe. Szép elmélet, már csak a kivitel van hátra.
Jót vacsoráztunk, készen állunk a következő éjszakára. Az első fele szurok sötét, nincs hold, igaz a csillagok azért világítanak, és itt sok van belőlük. Szépek, ismerősek, jó nézni őket.
Poz.: 17:10 UTC 36° 45′ N, 016° 25,9′ W. (Haladási sebesség 6,9 cs 346°-ra)

---

Dec. 02. 13:30 UTC  12. 02. 13:30 UTC

Déltájban lecsorgott egy könnyű D – Ny-i szellő, 8 – 10 cs, ez nekünk raumos, ha visszaállunk az É-i irányra. Visszaálltunk és most balcsapáson ismét fent van az összes vitorla, így motortámogatással ugyan, de megyünk 5,3 cs-t. Ki kell kerülni a magasnyomás közepéből, mert másképp napokig csak helyben himbálózunk. Ez az a szél, amire rendesen fölhúzzuk a teljes nagyvitorla mellé az A2-t, összesen 600 m2 és megyünk 6 – 7 cs-t.
Készülök közben a keményebb napokra. Kialakítottam a nagyvitorla reffelési rendszerét és előkészítettem a vihar orrvitorlát. Ezekkel így 40 cs-ig jók vagyunk, csak valahogy az erős szembeszeleket kellene elkerülni. Nem biztos, hogy sikerül, jócskán van belőle az előjelzésben.

Karcsival közösen letakarítottuk a hajó tükrének alsófertályát, amit az elmúlt hetek kikötői viszonyai között ellepett az algával vegyes kosz, de arra ott nem jutott idő. Most ismét jó ránézni, olyan mintha gazdája lenne.

December eleje van és itt Gibraltár magasságában nyári viszonyok vannak az Óceán közepén. Egy szál trikóban melegem van, éget a nap. Karcsi napozik, én bújok előle. Megvigasztaltam, hogy pár nap múlva még felöltözve is fázni fog. Nem bánja, csak haladjuk. Egyetértünk.

---

Dec.02. 02:30 Már indulás óta nem tetszettek a sebességi adataink, nem úgy ment a hajó, ahogy megszoktam. Ma délután összeszedtem minden elszántságomat, félretettem a hidegvíz iránt érzett rokonszenvemet, beöltöztem neoprénbe és lementem. Persze lehúztuk előbb az összes vitorlát, megállítottuk a hajót. Kb 3 mm-es kővázas állatsereglet a propelleren és több centis zöld szakáll a kormánylapokon. Van némi vegetáció a tőkesúly bulbájának tetején is, de oda nem mentem le palack nélkül. Lekapartam, dörzsöltem mindent a lehetőségek szintjén és bár volna még feladat, jónak minősítettem az eredményt.

Aggódtam a tőkesúly hátsó kompozit profilosításáért is, miután három napja, még Funchalban elvitt a szél bennünket horgonyostól, láncostól mindenestől, egy ideig motorral igyekeztem védelembe menekülni, de nem volt hova. A horgonyt persze nem tudtuk felszedni, vontattam fel és alá, amerre mentem. Azt mondták, hogy köves iszap a fenék jól tart majd a horgony, elhittem. Tiszta szerencse volt, hogy pont akkor tört ránk a szél, mikor még a hajón voltunk. Ahogy felszakadt a horgony – 32 kg-s CQR és 10 m, 10-es lánc – ijesztő sebességgel sodródtunk a mögöttünk mooringon himbálódzó nagyobb hajókra. Csak arra volt időm, hogy beindítsam a motort és húzzam a csíkot valamerre. Húztam is, lent az iszapban, minden szabadnak látszó irányban a kikötőben, de sehol nem találtunk menedéket. A horgony úgy követett bennünket, mint egy jól nevelt kiskutya, de olyan erővel vitt a szél, hogy lehetetlen volt felhúzni kézzel, más meg nincs a hajómon erre, mióta letört az árboc. Azon volt az a csörlő, ami erre hivatott, többek között. Van egy elkerített rész a kikötőben, egy új marina, amit még nem adtak át és tilos bemenni. Most nem érdekeltek a tilalmak bementem. A marina szájában már volt annyi védelem, hogy felszedhettem a horgonyt, így már odaállhattam az első pontonhoz. Kikötöttük szépen a hajót és két napra otthagytuk. Senki nem szólt semmit, hagytak ki-be mászni bennünket a lezárt bejárókon.
Amíg vontattam a horgonyt, többször feszült a kötele a tőkesúlyon, ezért aggódtam sérülés miatt, de teljesen rendben van, így víz alatt nem látszik semmi rendellenesség.
Most, a takarítást követően legalább 1 cs-val gyorsabbak vagyunk, ami jelen állapotunkban rengeteg.
Még mindig K-i fúj, max 4-6 cs, 1,7 – 2.5 cs a hajósebesség és az áramlat miatt kicsit gyorsabban haladunk

---

Dec. 01. 19:32

Egész nap csöndesen poroszkáltunk 3 és 5 cs között gyengécske szélben. Nem tetszett sem a vitorlás sem a motoros menet, gondoltam valami nincs rendben a víz alatt, ezért délután beöltöztem búvárba, leszedtük a vitorlákat és bementem a hajó alá körülnézni. A propelleren volt némi csiga, kagyló meg ilyesmik, illetve mindkét kormánylapon több centis szép zöld alga. Letakarítottam mindent, visszahúztuk a vitorlákat és most 1 cs-val gyorsabbak vagyunk. Nem volt az egész egy óra, de nagyon megérte. Most vacsorázunk két “liót” (liofilizált étel), aztán készülünk az éjszakára. Holnap még biztosan gyenge szelek lesznek és az is mögénk fordul, valószínüleg motorozunk egy ideig. A következő két napban majd valószínűleg kicsit É-Ny-nak kell mennünk, hogy elérjük azt a szelet, amire szükségünk van. Egyenlőre minden rendben.

Minden összeállt, az időjárás is vállalható. Érzelmes búcsút vettem a helytől és barátaimtól, akik a felkészülés során számlálatlan órában, önzetlenül segítettek…

---

A Transat Jacques Vabre 2015 óceáni verseny mezőnyét alaposan megtépázta az időjárás. Az elrajtolt 20 Imoca 60 lábas hajók több mint fele különféle technikai probléma miatt már az első napokban feladásra kényszerült, a nyerőesélyes BOSS hajó legénységét helikopterrel mentették a süllyedő hajóból. A kiesettek egy kivétellel valamennyien új építésű hajók voltak.

A Spirit of Hungary október 31-én, a verseny hatodik napján Madeira közelében árboctörést szenvedett, aminek következtében Fa Nándor és kormányostársa Perényi Péter a szigeten kerestek a hajónak menedéket. Egy hónapnyi kemény munka, szervezés, szükségárboc és vitorlázat megtervezése, kialakítása, hazai kötelezettségek intézése, az ideiglenes rudazat és vitorlázat összeállítása, Madeirára juttatása és a szükésgárboc legyártása után november 30-án Fa Nándor ismét kihajózott az Atlanti óceánra.

A munkálatok és a körülményekről szóló riport, a madeirai tartózkodás és a baráti segítségekről szóló képes és hangos beszámoló az előző bejegyzésben található. (linkek: SOH IMOCA 60′ HÍREK)

A Spirit of Hungary kormányosának hajónaplója. SOH_Hajónapló©Fa_Nándor

2015. 11. 30. 23:00 UTC Ismét vízen vagyunk, vitorlázunk. Nagy dolog, ismét sok munka előzte meg.

 

FA N: Visszapillantás: Október 31-én árbocunk és szinte teljes vitorlázatunk elvesztését követően motort rántottunk és a legközelebbi szárazföldnek vettül az irányt, egy napi járással Madeira legkeletibb kikötőjébeérkeztünk, ahol még ott volt az előttünk  feladásra kényszerült győzelmi esélyes St Michel-Paprec skippere, J.P.Dick a teljes hajózó és szárazföldi legénységgel. Ők segítettek hajnalban kikötni a meglehetősen furcsa hangulatú marinában. Ahogy ringatózunk a pontonhoz kötve egy száz méteres vulkáni sziklafal tornyosul fölénk, amit a legváltozatosabb módon alakított az erózió. Látványos, de amíg meg nem szokjuk, nyomasztó is egyben.

Sok hasznos ötlet hangzik el számunkra, míg egy asztalnál ülve vacsoráztunk a francia hajó legénységével. Tapasztaltak, nincs az a helyzet, amit ne éltek volna már meg, a mindezeket őszintén, segítő szándékkal meg is osztják velünk.

A kényszerű programváltozás miatt sebtében hazarepültünk. Otthon gyors sajtótájékoztató és az ügyek orvoslása érdekében szervezés minden mennyiségben. A végső döntésem az, hogy építünk Madeirán egy szükségárbocot és valamiféle kisebb vitorlázattal visszahajózok Franciaországba, Les Sables d’ Olonne ba.

A legkézenfekvőbb és egyben persze a legbizarabb, hogy vascsőből építünk egy akkora árbocot, mint a 8 méteres balatoni kis versenyhajómé, arra fel tudom húzni a 8mpro vitorláit. Ez a legolcsóbb, leggyorsabb megoldás és így vagyok a legkevésbé kiszolgáltatva bárkinek és az időnek.

Otthon megrajzoltam, leméreteztem az elképzelést, Bandi kollégámmal a Fa Hajóban legyártottuk az összes veretet hozzá, állókötélzetét kiadták a már kiselejtezett korábbi hátsómerevítőim, ezt Keller Andrissal előkészítettük. Összecsomagoltunk minden szerszámot, vereteket, kötélzetet, vitorlákat és útnak indítottam Funchal felé egy szép nagy csomagban, magamat pedig simán repülőn.

Funchalban több magyar klasszikus-zenész él, akik már az első napon megkeresték a sérült magyar hajót. Kedvesek, barátságosak, segítőkészek. Péter rézfúvós-kürtös, Rita a felesége fuvolista. Kollégájuk Edina hegedűművész, a párja Márcio kommunikációs szakember, mindannyian igyekeznek bennünket kedvességükkel, kapcsolataikkal segíteni. Barátjuk, Miguel azonnal csatlakozik, remek vitorlázó, mindent tud, mindent és mindenkit ismer, segít feltérképezni a rendelkezésre álló anyagokat, lehetőségeket. Szenzációs figura, nincs lehetetlen számára és nem is fukarkodik az erőforrásaival.

Egy szűk hét után újra visszarepültem Madeirára, áthajóztam Funchalba, Miguellel összegyűjtöttük az összes szükséges anyagot, kialakítottuk a helyet a munkáknak és vártam a kollégáimat, valamint a feladott csomagot. Amint megérkeztek, Bandival azonnal nekiálltunk a munkáknak, hegesztettünk, fúrtunk csavaroztunk, végül festettünk, hogy legalább egy rövid ideig ne rozsdásítsuk össze a hajót. Majd megjött a megrendelt daru, és minden készen állt az ideiglenes árboc beemelésére.

Szerencsémre pont van egy szélcsöndes szebb napunk, oda tudok állni az egyetlen partfalhoz, ahol elég mély a víz és megközelíthető vízről is és a partról is az autóval. Három óra múltán áll az árboc. Az már elhanyagolható körülmény, hogy a nagy sietségben elfelejtettünk befűzni legalább egyetlen felhúzót, csakhogy felmehessek az árbocra, de némi találékonysággal, küzdelemmel túljutottunk ezen az akadályon is – volt egy kis “dézsavűm” –  de végül teljes a siker.

Funchalban nem tudok a marinába beállni, sekély és zsúfolt, az új kikötőt még nem adták át. Egy hajó éppen úton van, amelynek a mooringját igénybe vehetem egy időre, kb 100 méterrel a marina előtt. Egy kis túrakajakkal közlekedek ki-be, de rendben van ez így.

November 30. Újabb hét, mire minden összeállt, az időjárás is vállalható. Érzelmes búcsút vettem a helytől és barátaimtól, akik a felkészülés során számlálatlan órában, önzetlenül segítettek és ma reggel kikísérték a Spirit of Hungary-t a kikötőből .

Miután Perényi Peti kormányostársam családi okok miatt nem tudott volna decemberben velem tartani,  döntésem szerint egyedül hajóztam volna, amikoris a napokban egy “legénységi” ajánlatot kaptam, és szombaton meg is érkezett Fonyó Karcsi barátom, hogy elkísérjen az óceáni utamon hazafelé, vissza a kontinensre.

A Spirit of Hungary csapattagok mediterrán tesztvitorlázásán kívül, a balatoni hajósok közül az óceáni vitorlázásnak eddig részese volt a hajómon Perényi Peti, Fináczy György és Fináczy Péter,  ezúttal Fonyó Karcsi tart velem. 1998-ban Karcsi hozta be Magyarországra az első Asso típusú vitorláshajót Svájcból. Az ő elnöksége alatt kezdett hazai versenyosztállyá fejlődni az Asso99. Versenyvitorlázóként számos hazai bajnoki és nemzetközi sikerrel, versenygyőzelemmel rendelkezik, 2012-ben csapatával magyar bajnoki címet és Asso Európa Kupa győzelmet szerzetek. Karcsi és Fináczy Gyuri voltak, akik  annak idején “visszafogadtak” a Balatonra és meghívtak a hajójukra versenyezni, amikor a 90-es évek végén visszavonultam az óceánról.

Itt most 10 cs-s keleti szél fúj, felhőfoltos az ég, de kellemes, nappal még meleg az idő. Az árbocon fent a teljes nagyvitorlám, topgenua a stay helyén, forestay a topgenua helyén, C0 a C0dZero helyén, összesen kb 120 m2 vitorla visz bennünket északnak átlag 5 cs-s sebességgel.

A tőkesúly szél alá billentve, így nem döngünk annyira és a nyomatékunk is “puha”, kisebb az erő a vitorlákon. Aggódom értük, ha bejön egy váratlan nyomás, a hajó és a tőkesúly tömege a tízszerese annak, amire tervezve lettek, nem úgy gyorsul, mások az erők. Olyan érzésem van, mintha papír zsebkendőket húztam volna fel, nagyon kell rájuk vigyáznom.

Helyi idő szerint 9:30-kor indultunk, most éjjel egy óra és eddig 80 SM-et (tengeri mérföld) lenyomtunk. Szuper!

12. 01. 11:00 UTC

Alig változott valami, illetve a szél gyengült le 5-6 cs környékére, amivel így 2,5 cs-t tudunk produkálni, áramlással együtt már majdnem 4 cs. A következő 3 nap nem a gyors haladás jegyében fog múlni, az látszik az előjelzésből. Marad ez a gyenge szél, csak mögénk fordul holnap reggeltől és még kevésbé fog húzni. Most épp motorozunk, kell a töltés miatt, de jót tesz a haladásnak is. Így 6-al haladunk.

Indulás óta megtettünk 135 sm-et, ez a terveknek és a reményeimnek megfelelő.

Poz.: 11:00 UTC 34° 44,5′ N, 016° 44′ W. Minden rendben van velünk, Karcsi ismerkedik az óceáni vitorlázó életmóddal és bár óvatosan, de igyekszünk haladni.

foto©FaNandor/SOH60