“Itt még a pinpong labda is beázik, … annyira beerősödött a szél, hogy muszáj volt lecserélni a reachert solentre és egyidejűleg kicsit élesedtem is É felé, mert előttünk a jéghatár fölött  jégtörmeléket jeleztek. Ez jelenthet az ököltől a házméretűig bármekkora darabokat.

Miközben az élen hajózó Cheminées Poujoulat a TGV-t meghazudtoló sebességel robog, a mögötte szorosan második helyen vitorlázott Neutrogena technikai pit-stop-ra kényszerült, és ma hajnalban szerencsésen partot ért az új-Zélandi Invercargill kikötőjében, ahol már várta az *Angliából odaküldött technikai csapat, hogy a szükséges javításokat azonnal megtegyék.  (hivatalos informácó: http://www.barcelonaworldrace.org/en/news/news/neutrogena-pitstopped-in-bluff-nz)

Sikeres munkát NEUTROGENA, és mielőbbi újra rajtolást kívánunk!

FA NÁNDOR HAJÓNAPLÓJA 02 12, 03 45 UTC.

Éjszaka, jeges permetben 24 cs-s szélben még visszarántottuk az A3-at, amivel egy ideig még jókat csusszantunk a hullámokon, de hajnalra sajnos legyengült és ellenünk fordult a szél. Tudjuk, hogy át kell keverednünk ezen a szélváltón valahogy, de attól még elvesz pár órát a menetből. Ha igazak a nyilak itt a képernyőmön, akkor du-ra visszakapjuk az erősödő nyugatit.

340 SM-re pont alattunk van Kergulen. Szinte rácsodálkozom, már itt járunk?! A sziget nagyjából félúton van az Indiai Óceánban és amilyen keservesen kapartuk össze a mérföldeket, nagy öröm, hogy a fél óceán már mögöttünk van.

Reggel J1-et húztunk és azzal szorítjuk a nem létező, de itt mégis fújó K-i szellőt. Lassan fordul É felé, így fordultam én is, most bal csapáson DK-nek tartunk. Délután valameddig vissza kellene kapjuk az ÉNy-i szelünket, hogy roboghassuk tovább. Kezdünk belejönni.

És délután visszakaptuk! Állandóan számolgatni kellene a helyi időt, ahogy haladunk keletnek, de csak indokolt esetben teszem. Egyébként 4 perc fokonként, bárki könnyen kiszorozza, nekem annyiszor kellene, ahányszor ránézek a műszerre. Szóval valamikor délután vagyunk és a szelünk visszajött, pontosabban ez egy új szél, csak ugyanonnét. Örömömre, ahogy belenéztem az előjelzésbe, napokon át ez lesz, különböző erősségekkel, de robogni fogunk.

Váltottuk a J1-et reacherre és a tetejébe rendet tettünk a fedélzeten is, már túl sok volt ott a vitorla. Az A3-at leraktuk az orrtérbe, a J1-et batyuba és itt nehézkedik hátul a szélfelőli oldalon, a C0-al fekszenek egymáson mint a szerelmesek. Jó így vitorlázni, hogy rend van végre a fedélzeten. Nem pedantéria kérdése, hanem vannak időszakok, amikor annyi csere szükséges, hogy mire elraknánk bármelyiket, már szedhetjük is elő. Most tisztának látszik a képlet erre a pár napra.

Már éjszaka van és változatos hangerővel, a sebességgel arányosan énekelnek a különböző elemek a hajón. Nehéz megállapítani, hogy a különböző időben belépő szólamok melyik alkatrészen keletkeznek, mert itt a “hangszer” belsejében egységes hangzás van, nem tudom lekövetni a forrást. Viszont igen nagy örömmel hallgatom. A sebesség megállapítása már fülre megy, csak igazolásért nézek a műszerre és gyönyörködni. 16 fölött már minden számot szívesen látok, minél tovább, annál inkább. Most éppen 22 – 24 cs-s szél fúj 340°-ról, 115°-os szélszögön repesztünk 16 – 20 cs között.

Itt igen gyorsan változnak az életfeltételek, délben még napozni lehetett volna a fedélzeten, rá egy órára már nem lehet kimenni kisdologra sem, visszatérnek a levágott vizes palack darabok az életünkbe. A mostani viszonyok mellet már az is elég, ha az ember a lépcsőn állva a bejárati ajtón túl lógat 10 cm-el, azonnali és folyamatos mosást kap.

Már egy ideje vár rám egy curry-s csirke rizzsel, utána az itt szokásos vörösboros tea, most eljött az ő idejük is.

02 12.-én, 17 40 GMT-kor a pozíciónk 43° 35′ S, 074° 05′ E, jócskán túl Kergulenen.

Mire befejeztem az éjszakai vacsorámat annyira beerősödött a szél, hogy muszáj volt lecserélni a reachert solentre és egyidejűleg kicsit élesedtem is É felé, mert előttünk a jéghatár fölött jeleztek jég törmeléket. Ez jelenthet az ököltől a házméretûig bármekkora darabokat.

Most, hogy kicsit ráértem a vitorlacsere után előre mentem az orrba elrendezni a korábban lelökdösött A3-as gennakert. Egyrészt túl sokáig volt a fedélzeten és tele van vízzel, másrészt nem lehet megmozdulni tőle, akkora anakonda. Összehajtogattam a szél felőli oldalra, felrögzítettem a falra és nekiláttam összeszedni a vizet minden honnét. Több vödörrel összejött úgy, hogy a nagy része még mindig a vitorlában van. Kivártam egy fröccstelennek ígérkező pillanatot, felnyomtam a fejemmel a fedélzeti ajtót, hogy kiöntöm a vizet, de rosszul időzítettem. Úgy megtakart egy hullám, hogy több víz jött be, mint amit kiöntöttem, ráadásul egy része a száraz felső guminyakán úgy jött be, hogy a hátam közepéig meg sem állt. Nem adtam fel, már nincs lötyögős mennyiség, egy darabig, mert a vitorlából még napokig jön az utánpótlás.

Jól haladunk és még reggel erősödést kapunk hozzá. Nem sokára ébresztem C-t és pihenni megyek.

F.N. ”

megjegyzés: *Angliából odaküldött technikai csapat. Az Alex Thomson (Hugo Boss) és a Neutrogena hajókat, skippereket és az Alex Thomson Racing “istállót” a West5 (GB) menedzseli.