Vendée Globe  
93 nap 22 óra 52 perc

Spirit of Hungary – Fa Nándor hajónaplója Jan. 28. – egyre közelebb az “üvöltő negyvenesekhez”

“Most épp 17 körüli az átlagunk, amiben 24,5 volt a csúcs. Zötyög, zuhog, locsog, harsog, surrog és érzem a baromi erőket a hajóban. Néha eszembe jut az éjszaka sötétjében, hogy ezzel a sebességgel nem jó jel bármivel is ütközni…”

Hajónapló: 01 27 GMT, reggel,

A tegnapi nap sokat kivett belőlünk, egyikőnk sem vibrál, csak tesszük a dolgunkat. Még késő este beerősödött az ÉNy-i, levettük az A2-t és a A3 került a helyére. Megküzdöttünk vele, mert pont ránk fújt egy 25 cs-s pöff, ketten kellettünk lehúzni a zoknit. A hajnali órákban belementünk az első már délies frontba, felhők, villámlások, rugdosó szelek. Levettem egy reffet a nagyvitorlából, egyrészt mindenképpen soknak tűnt, másrészt megint nincs zárunk a toppon, a felhúzót terheli az egész vitorla. További egy órával már le kellet szedni az A3-at is, helyette solent, de azt követően beállt 22-26 cs-ra, visszahúztuk az A3-at. Most épp erősödik megint. Kellemes látni a műszeren a 16 – 20 cs-s sebességet, előbb-utóbb mégis ismét fölcsavarjuk.

Megreggeliztem, most eldőlök kicsit.
Déltájban, mikor ismét én kerültem ki, éppen a változásba csöppentem. Szürke fellegek egy vonalban ismét szélváltozást jeleznek. Az előrejelzés szerint tovább fordul D felé. Elnyargaltunk több felleg alatt, de csak csökkent a szél ereje, lelassultunk. Aztán egy esős felleg alatt fordult egy csapásra 30°-ot, beerősödött 23 cs-ra ismét, 10 percre. Most 260-ról jön ismét, Ny alól picivel.

Kreáltam egy új cuningham (első él lehúzó) szemet a nagyvitorlára, hogy ne nézzen ki olyan ostobán. A régivel már nem lehetett lehúzni így, hogy lejjebb van az egész vitorla. Egy megduplázott dynema külsőt erősen felvarrtam a régi szem fölé és most kifogástalan a funkció. Persze nem olyan, mint az eredeti, de nem is az.

Délután folyamatosan erősödött a szél és fordult D felé. Először lereffeltük a nagyvitorlát és úgy robogtunk estig. C kiült vezetni pár órát napnyugta előtt, nem tudott ellenállni a 20 cs-nak, én meg nem tudtam aludni, mert harsogott, zuhogott, ugrált minden. Alkonyatkor már 27 cs fütyült, mondtam C-nek, hogy én nem szeretnék egész éjszaka kint ülni és vezetni, vegyük le az A3-at és húzzunk reachert. Megtettük, szerintem épp időben, gyönyörûen repít bennünket azóta is.

Most épp 17 körüli az átlagunk, amiben 24,5 volt a csúcs. Zötyög, zuhog, locsog, harsog, surrog és érzem a baromi erőket a hajóban. Néha eszembe jut az éjszaka sötétjében, hogy ezzel a sebességgel nem jó jel bármivel is ütközni. Igazi vakrepülés, nem lehet kimenni lesni az éjszakában, mert egyrészt nem látni semmit, másrészt 30 mp-ként jön be egy köbméter víz. Beöltözve ülök itt a térképasztalnál és ugrok, ha kell, ráengedni, visszahúzni, kormányszöget állítani a szélhez, de tartósan kint lenni értelmetlen és
igen vizes, még jó ruhában is.

Az előrejelzés szerint hasonló robogós időnk lesz a következő pár napban, majd átmegy rajtunk egy anticiklon és kapunk pár napra egy igazi déli óceáni üvöltő 40-est É-ÉNy-ról.  Otthonról rengeteg biztatás jön át, jól esik, köszönjük.

Halált megvető bátorsággal csináltam az előbb egy teát. Megcsinálni sem volt egyszerű, de meginni!? Hol állon öntöttem magam, hol orrba, de végül megbirkóztam vele. Épp feljött a hold, bár még nagyon új.

00 50 GMT-kor a pozíciónk 36° 34′ S, 22° 41′ W.