“A bal oldali kormánnyal  valami nagy fekete tárgyat ütöttünk. Óriási csattanásra ugrottunk ki mind a ketten, a hajó rázkódott egyet és a kormány fent úszott a víz tetején. Mindkét perforált rögzítő csavar elnyíródott és a kormány felvágódott, ez védte meg a töréstől.

*UFO – megjegyzés a lap alján 

Fa Nándor – audio – magyar nyelvű hangfelvétel

FA N. Hajónapló: 02 10, 08 35 UTC.  Mozgalmas napunk volt, de büszkék lehetünk magunkra, mindent megoldottunk és közben végig haladtunk is, már amennyire a szélből telik. Amit korábban felépítettünk, azt most visszaadjuk az előttünk haladó hajónak. Ők 16 cs-s átlaggal repülnek, mi meg kínlódunk a különböző gennakerekkel a 10 cs-ért. Úgy néz ki most, hogy estétől élénkül a szél, ami a következő két napon belül felépül 30 cs-ig Ny-ÉNy-ról. Abban majd mi is repülünk utánuk. A hajó szereti a bő félszeles meneteket 25 cs felett, stabilan, különösebb küzdelem nélkül tudunk jó sebességeket menni. Nagyvitorla valamelyik reffel, reacher, följebb solent.

Sóvárogva nézem, hogy tőlünk délre milyen klassz szelek fújnak. A régi, szép időkben ott vitorláztunk, nem zavart bennünket az a néhány jéghegy. Most a fél óceán le van előlünk zárva. Persze nem zavarna, ha mi is széllel és nem ezekkel a sóhajtásokkal vitorláznánk.

Ma reggel megtörtént az, amire felkészültem, de reméltem, hogy sohasem lesz rá szükség. A bal oldali kormánnyal ütöttünk valami nagy fekete tárgyat. Óriási csattanásra ugrottunk ki mind a ketten, a hajó rázkódott egyet és a kormány fent úszott a víz tetején. Mindkét perforált rögzítő csavar elnyíródott és a kormány felvágódott és ez védte meg a töréstől. A felső akasztás és rögzítő kötél tehermentesen tartotta a kormányt, amíg villámsebesen felsodortuk a gennakert és beejtettünk hátszélre. Szerszámok, tartalék csavarok elő és kb. tíz percen belül visszahúztuk a vitorlát, haladtunk tovább. Nem tudjuk, hogy mi volt a tárgy, de nem fújt, nem mutatott semmiféle életjelet, valami fekete, nagy tömegű, kemény, erre utalt a koppanás és a hajó rázkódása is. A kormánylap elejéről lement a festék, amennyi fentről látszik nem mutat komolyabb sérülést. A rendszer teljes mértékben úgy vizsgázott, ahogy elképzeltem és reméltem. Még egy garnitúra csavarunk van. Mekkora az esélye annak, hogy egy sodródó tárgyat ezen a pár millió km2-en megtaláljunk, pont a kormánnyal?

… Amíg ezeket a fenti sorokat írtam, bevillant, hogy azért annyira nem ellenőriztünk le mindent, hát gyorsan kimentem megnézni mielőtt büszkén jelentem, hogy rendben van. Elhűlve láttam, hogy az ütközés oldali összekötő rúd középen meg van törve. Még nem vált ketté, de a használattól már mozog a törés. Gyorsan ugrasztottan C-t, hogy dolog van. Leszereltük, de hauzolás után ez lett az alsó kormány, csak a szélfelölivel nem irányítható, felszaladtunk azonnal a szélbe, teljes nagyvitorla, gennaker, 17 cs-s szél. Amilyen gyorsan csak lehet, lekaptam a másik oldalit és letettem alulra, így már működött. Ha már ilyenek történnek velük legalább az vígasztal, hogy szép időben történt.

Egyszerű lenne az élet, ha a múltkor nem a tartalék kormányösszekötőt vágtam volna szét, hogy a támasztékot megcsináljam. Most nincs tartalék, ezt a töröttet kell megjavítani. Azonnal előszedtem a javító, lamináló anyagokat, amiket a minap rendeztem újra. A karbonszövet, tépőszövet tocsognak a tengervízől, először ezekkel kell valamit kezdeni. Levágtam mindegyikből akkorát, amekkora kell, kimostam édesvízzel, elindítottam a motort, ráterítettem száradni. Amíg csináltam magamnak ebédet, előkészültem a lamináláshoz addig meg is száradtak az anyagaim. Több réteg karbonnal megerősítettük a csövet, de ez elég lassan kötő gyanta, így becsomagoltam és vissza a motor fölé.

Amúgy is a mai napra terveztük a nagyvitorlát leengedni és a hármas, négyes latnikat kivenni, megfelelő védőburkolatot tenni rájuk, mert kikoptatták a vitorlán a zsákot és már látható kopást okoztak az álló kötélzet néhány elemében is. Így nem mehetünk bele az előttünk álló hosszabb, erős-szeles szakaszokba, mert ahogy elkerülhetetlenül felfekszik a vitorla a rigre minden eleme tovább kopik majd. Az elektromos pumpa pvc csövéből levágtam a szükséges darabokat, azokat felhasítva ráragasztottuk a megfelelő helyekre, így már nem a kemény találkozik a keménnyel, hanem van közöttük egy rugalmas réteg. Felraktunk ismét foltokat és visszahúztuk a helyére. Sokat remélek ezektől a változtatásoktól, ki kell hogy bírjuk egy jó darabig.

Mire végeztünk a latnikkal, addigra megkötött a gyanta is, ha nem is 100 %-ban, de eléggé ahhoz, hogy a terheletlen oldalra berakjuk. Muszáj volt gyorsan befejezni és hauzolni, mert már csak 6 SM-re voltunk a jéghatártól, amit nem léphetünk át. Hauzolás előtt visszaraktam az ép rudat a leendő alsó oldalra, a javítottat a másikra és már nyomjuk is a másik csapáson.

Még a rúd visszarakása előtt beállítottam a gömbcsuklókat a végeken és akkor láttam, hogy ez a 14 mm-es menetes rozsdamentes acél darab el van görbülve, cserélni kell. Ehhez irtózatos ütés kell, nem csoda, hogy eltört a cső. Tanulva ezekből az alig észrevehető sérülésekből, gyorsan átnéztünk mindent a pilot meghajtójáig, de újabb sérülést már nem találtunk.

Ha már benne voltunk gyorsan szétszedtük az egyik műholdvevő antennát, ami már egy hete nem működött. Minden szigetelés ellenére víz volt a csatlakozóban, így nem csoda. Letakarítva, szigetelve a helyén és ismét van Fleet Broadband-ünk is.

Még nem jött meg a beígért erősödés, talán majd később. Azt hiszem, ma megérdemeljük a vacsorát. 02 10.-én, 16 35 GMT-kor a pozíciónk 43° 20,9′ S, 060° 43,5 E.

SPIRITofHU_BWR 10 Febr – meeting with an UFO_Laminating tiebar-1
photo©SpiritHu_onboard

SPIRITofHU_BWR 10 Febr – meeting with an UFO_1 sanding tiebar-1
photo©SpiritHu_onboard

Spirit of Hungary message from Conrad C: Bedding our to dry SpiritHu©_09 Febr_GOPR0823-1

Spirit of Hungary BWR photo © GMRaget
Spirit of Hungary Imoca Ocean Masters skipper Nandor Fa BWR 2014-14

*UFO – Unidentified Flying Object, magyar jelentése: „azonosítatlan repülő tárgy”

* ez esetben Unidentified Floating Object „azonosítatlan úszó tárgy”