A tervezett 3 napi newporti tartózkodáshoz képest, a második nap délutánján, ellenőrizve az időjárás előrejelzést, amerikai idő szerint, az aznap délutáni kihajózás mellett döntött. Hangfelvételek és az első szóló-hajónapló bejegyzés

Július 09. Nándor a születésnapját már a nyílt óceánon “ünnepi-hajózza” Özönlemek a mai napon a jókívánságok. Minden figyelmességért, gratulációért hálásak vagyunk, a legkülönbözőbb nyelveken érkezett üzenet-gyűjteményt mind eljuttatjuk Nándornak a hajóra. (SOH team)

A telefonbejelentés hangfelvétele magyar nyelven itt hallható: FA_N_audio©mixpress/SOH

Nándor eu-idő szerint éjjel fél 11-kor telefonon hívta az SOH parti csapatot, hogy kb. 1 órán belül megkezdi a kihajózást. Minden szükséges hivatalos kiléptetést elintézett. Bejelentette a Vendée Globe versenyigazgatóságnak, hogy megkezdi az óceáni szóló-kvalifikációt.

Rövid egy órán belül ígéretéhez híven Nándor kihajózott Newportból. Sz idei születésnapját már a nyílt óceánon tölti. Jó szelet a magyar hajónak!

Fa Nándor Transz-Atlanti szóló hajónaplója – az első bejegyzés a Vendée Globe-ra készülvén, a szóló-kvalifikációs úton

07. 06. 03:50 GMT – még egy visszapillantás a csapat newporti behajózására

Ahogy esteledett a köd egyik percről a másikra fölszívódott, mintha nem is lett volna. Az a kevéske szél, ami maradt, szembefordult velünk, nem volt más választás, mint a DNy, ami később fölpörgött Ny-ra, aztán leállt. Ismét motor, ezúttal másfél óráig, mire leterült egy könnyű éjszakai breese Ny – DNy-ról. Jött mindjárt 12 cs-val, így jól, jó felé megyünk egy ideig. Ahogy szemlélem az előjelzést itt a térségben folyamatosan lengedez É-tól Ny-ig, érdemes figyelni a pozitív csapásra, hogy haladjunk is.

04 óra UTC, ez a helyi idő szerint éjfél, 55 mérföldünk van hátra.

Az éjszaka végig munkás volt, de legalább lehetett már látni. Végül jó időben jókat fordultunk és mindkét csapás szerencsésen fölpörgött, hasznosa tudtunk célra vitorlázni. A napkelte már partközelben talált bennünket. Itt is kellett még igazítani, mert sem az irány, sem a vízmélység nem tetszett.

Kicsit aggódtam, hogy reggel 5 órakor rátelefonáljak Billy Blackre, de végül is kértek rá, hogy bármikor szóljak, legalább 2 órával az érkezés előtt. Eljött ez a bizonyos idő és nem mertem hívni, írtam helyette egy levelet. Aztán megbeszélésünk értelmében elkezdtem rádión hívni, azt csak akkor veszi kézbe, ha már hajóban van, válaszolt. Már a kikötő szájában járt, tehát már rég talpon volt, akár hívhattam is volna. Percekkel később feltűnt a kis speciális, fotózásra kialakított hajóján. Szikrázó napsütés és pont annyi szél, hogy jó képeket lehessen csinálni. Ha lehet, Billy meg is csinálja, efelől nincs kétségem. Legendás tehetségű hajózás-fotográfus.

A sors is azt akarta, hogy itt szép képek készüljenek. Ahogy Billy megcsinált mindent, amit érdemes volt, egy perc leforgása alatt elállt a szél. Már az öböl bejárata előtt jártunk, nem esett nehezünkre leszedni a vitorlákat és motorral békésen bepöfögni az egyébként elképesztően túlzsúfolt newporti marinák egyikébe, akikkel már jó előre megegyeztünk jövetelünk feltételeiről. Helyi idő szerinti 10 órakor bekötöttünk a Newport Shipyard pontonjához, megérkeztünk. Az útnak ez a fele teljesítve.

A fiúknak ez a végállomás, nekem csak egy pitstop

Newport – Alapvetően szeretem Newportot. Annó, 1990-ben innen indult a BOC Challenge, az első Föld-körüli versenyem és az életem egyik meghatározó élménye volt.

Viszont két éve innen kellett hazaszállítatnom a vadonatúj hajómat, mert rétegeire vált az alsóhéj szendvics szerkezete, alkalmatlan volt a biztonsági átkelésre is, nem hogy a NY – Barcelona versenyre. Az viszont életem egyik mélypontja volt és sajnos rátapad Newportra.

Érkezés után első a bejelentkezés, első a marina aztán a vámhatóság. Itt mindig kedves, segítőkész vámtisztek fogadtak és soha, semmi gondom nem volt velük. Most, telefonos bejelentkezésem után megjelent egy fiatal, talpig fölfegyverzett, golyóálló mellényes tisztviselő, aki egyből megállapította, hogy nem vagyunk rendben, nincs vízumunk. Elvileg egyikünknek sem kell, de, mint kiderült, valamely újabb jogszabály miatt a vízről érkezőnek kell. Többszörösen megérdeklődtük még otthon, Patrick is náluk Franciaországban és nem derült ez ki. Hát most itt vagyunk, azonnal becitáltak bennünket a hivatalba az eljárás lefolytatására. Négy, az elsőhöz hasonló, fiatal, hivatástudó egyenruhás, ellentmondást nem tűrő módon először kioktatott bennünket, aztán személyenként félórányi anyagot vett fel, benne összes ujjunk lenyomata, együttes kézlenyomat, írisz és arcfelvétel. Ha bármi rossz szándékkal érkeztem volna, ott biztosan megfeneklek.

Két óra szigorú hivatallátogatás után vidáman indulunk vissza a kikötőbe, immáron legálisan. Útközben veszünk egy fagyit. Naivan kérünk két gombócot, nem sejtettük mekkorákat kapunk. Két teniszlabda méretű gombóc, egyébként finom fagylalt akkora tölcséren, mint az otthoni egygombócosé. Egyikfelét elnyaljuk, a másik fele olvadtan, vidáman csordogál könyékig rajtunk, röhögés a köbön. Szerencsére van a közelben egy ivókút, ott lemoshatjuk.

Nagy örömömre Bárczy Gergely és felesége Kati eljöttek New Jerseyből meglátogatni bennünket. Együtt ebédelünk, sokat beszélgetünk, kedvesek, mint mindig. Gergely most is segítene, mint mikor a hajó szállítását intéztük, de most szerencsére nem kell, délután elbúcsúzunk.

Kedves, barátkozó a szomszédos hajók személyzet. Minden hajó akkora, hogy alig látszunk mellettük. Az első feladat bő vízzel lemosni a hajónkat, vereteket, kötélzetet, sótlanítani mindent.

Este a Kecskeszigeten, a szólóvitorlázók valamikori törzshelyén vacsorázunk, ami sétáló távolságban van a hajótól. Szép naplementében, finom étellel zárjuk az egyetlen szép napunkat. Előtte eső, köd, utána eső, köd.

Az árboc teljes ellenőrzése, pár kötél cseréje, apróbb feladatok másfél napot tesznek ki, még fél nap az üzemanyag és élelmiszereim beszerzése, aztán készen állok az indulásra. 9.-én délutánra terveztem kihajózni, de a 8.-i időjárási előjelzések meggyőztek arról, hogy azonnal indulnom kell, ha nem akarok három napot szélcsendben vesztegelni. Fél óra alatt elintézek mindent, kijelentkezek a hatóságtól, elbúcsúzok friss ismerőseinktől és elkötjük a hajót. Karcsi az előző nap elrepült, Patrick még segít a kimenetelben. Billy, nagy örömömre most is jön, és átveszi tőlem a srácot, majd együtt még sokáig kísérnek kint a nyílt vízen is. Talán az én búcsúztatásomra kisüt a nap, a 14 – 17 cs-s szélben C0-al indítok, gyönyörű vitorlázás, gondolom gyönyörű képek is készültek róla. Újra a vízen, útban vissza LesSdO-ba.

Newport – Les Sables d’Olonne

07. 08.-án helyi idő szerint 18:00-kor (22:00 UTC) elhagyom a newporti öblöt, megkezdem az utamat haza LesSdO-ba.

Mikor Patrick megfordítja Billy kicsiny katamarán motorosát, egyedül maradok, érdekes módon első alkalommal a Spirit of Hungary történetében. Eddig mindig volt velem valaki. Így alakult.

Hamar lekerült a C0 és mindjárt a stay került a helyére, egy felhőgerenda 24 cs-s szelet hozott. Aztán egy reff, majd még egy, aztán egy reff ki, stay helyett solent, így megyünk sötétedésig. Éjszaka, miközben kerülgetem a halászokat, újabb cserék, reffelések. Sajnos a halászok egy része nem ad AIS jelet, csak radaron lehet őket felfedezni. Két hajó vontat egymástó fél mérföldre, egyik sem látszik az AIS-en, automatával elmegyek közöttük. Egy másik keresztbe megy előttem, aztán meggondolja magát és visszafordul elém. Pont elcsusszanok még előtte. Mindehhez esős köd, látótávolság 100 m. Radar nélkül vak lennék.

Mostanra kiértem a sekély vizes zónából, itt már 1600 m mély az óceán, és gyorsan mélyül tovább, talán már nem halásznak erre.

16:00 Z, 12:00 helyi idő, legyengült a szél. Mindkét reffet fölhúztam, most teljes nagyvitorla, J2. A két reff 13 méternyi felhúzó, 400 tekerés a kávédarálón. Megállapítottam, hogy még nem olyan a kondim, amilyen volt és lesz, de eszem és dolgozom.

Éjszaka a legjobb barátom a tojásfőző óra, amit Iréntől kaptam még LSdO-ban. Eljött az ideje a 30 perceinek. Vízhatlan ruhástól eldőlök, 30 perc, csörög. Első pillantás a műszereken, aztán kint, ha van feladat teszem, ha nincs vissza újabb 30 percre.

A routing egyelőre nem sok jóval kecsegtet. Olyan irányokba vinne, amerre nem is tudok és nem is akarok menni. Át szárazföldön, zárt zónákon, jégzónán. Lefuttatom, de nem követem, megyek amerre a szelek szerint ésszerű. Ha kiértem a nyílt Óceánra, majd visszatérek a pöttyözött vonalhoz, addig muszáj a saját tapasztalataimra hagyatkozni.

16:00 GMT, 40° 09′ N, 067° 39′ W, minden rendben.

Július 06. Érkezésről  Newportba – a FA NÁNDOR-ral készült hangfelvétel

beszámoló a magyar IMOCA60 kormányostól az SOH csapat 19 napos óceánátkeléséről  – Transz-Atlanti vitorlázás skipper + 2 fős legénység a FR-o.ból – USA-ba

SOH_audio©mixpress

Fa Nándor szóló tranzat beszámolói itt lesznek elérhetők. A kihajózás előtt készült beszélgetések, képek feldolgozása és feltöltése folyamatos.