Minden eddiginél nagyobb veszélyt jelentenek az óceánokban úszó konténerek a hajósok számára. Évente hozzávetőlegesen tízezer (?) konténer kerül szállítás során vízbe. Ez 41.500 tonna acélt és 100.000 tonna árut jelent…

Az ember úgy képzeli, ha eltávolodunk a szárazföldtől és adott esetben több száz, több ezer mérföldre kerülünk a civilizációtól, akkor ott a természetet érintetlen formájában találjuk.

A végtelen óceánok világában a Vendée Globe hajói csak kis pöttyök, ez nyilvánvaló, épp ezért úgy gondoltuk, egy bármilyen típusú ütközés esélye rendkívül csekély. Nem is volt feltétlen jellemző az ilyen probléma, bár előfordultak már esetek, amikor valaki egy bálnát talált el, vagy egy óriási, vélhetően kereskedelmi hajóról származó kötél tekeredett rá a tőkesúlyra. Az előző Vendée Globe-on már többeknek jelentette a verseny végét, amikor egy, a víz felszínén úszó konténert ütöttek el, például Vincent Riou hajója is ily módon sérült meg jelentősen a brazil partokhoz közel. Az idén a 29 versenyzőből már csak 21 folytatja a küzdelmet, a kieső 8-ból öten vízen úszó azonosítatlan tárggyal (UFO=unidentified floating object) ütköztek.

A kereskedelmi hajózási útvonalak mentén kialakuló „csapdák”mennyisége rohamosan nő. Ennek alapvető oka a minden eddiginél globálisabb piaci folyamatok, amelyek felismerve a konténer-szállítás fajlagosan csekély költségét, évről-évre nagyobb mennyiségben utaztatják áruikat szerte a világban. Az óceánokat átszelő hatalmas hajókon évente negyvenmillió konténernyi áru érkezik csak Kínából Európába! Világviszonylatban 5-6 millió konténer van úton minden percben. A hajók szállítási kapacitását TEU-ben (twenty-foot equivalent unit) mérik, azaz egy egység húsz láb, 6,1 méter hosszú konténert jelent. Míg a nyolcvanas évek végén a legnagyobb hajók kapacitása 5-6000 TEU volt, addig manapság ez a szám több esetben meghaladja a tizenöt ezret is.

A konténereket szállításuk alatt 10-15 emelet magasan helyezik egymásra, és bár a rögzítésük elvileg ehhez megfelelő, a legtöbb esetben nem csak a viharos időjárás okozhatja a vízbe esésüket. A legnehezebb konténereket alulra teszik, aztán jönnek a könnyebbek, illetve az üresek. Amennyiben valamilyen okból vízbe esnek, az áruval töltöttek a legtöbbször hamarosan elsüllyednek, ám az üresek a felszínen maradnak. Évente hozzávetőlegesen tízezer konténer kerül szállítás során vízbe. Ez 41.500 tonna acélt és 100.000 tonna árut jelent…

Az óceánok szennyezettsége világméretű problémává vált, amely az emberiség egész létét is veszélyeztetheti. Ugyanis az összesen, évi nyolcmillió tonna műanyaghulladék, ami belekerül az óceánokba bár előbb utóbb felbomlik, az apró, milliméter átmérőjű műanyag részecskék száma jelentősen megnövekedett. Ha a szükséges, drasztikus intézkedések nem történnek meg, 2050-re több műanyag hulladék lesz az óceánokban, mint hal. A nagyobb testű állatok számára pedig az évente vízben felejtett 640 ezer tonna halászháló, kötél és damil jelenti a legnagyobb veszélyt.

A Vendée Globe hajósai számára a technika jelen állapotában lehetetlen észrevenni a vízen, víz alatt lebegő konténereket, de egyes tervek szerint előbb-utóbb az AIS rendszer számára megjelölésre kell, hogy kerüljön valamennyi szállítási egység, ami a vízen közlekedik.

Mérei Tamás összeállítása

a cikkben felhasznál képek csak illusztrációk – ©pexels-photo